Irán első számú politikai és vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot is célozzák az új amerikai szankciók, amelyekkel Washington válaszolt drónjának múlt heti lelövésére. Donald Trump hétfőn írta alá az elnöki rendeletet, amely megtagadja az ajatollahtól és a hivatalától a hozzáférést kulcsfontosságú pénzügyi forrásokhoz. Becslések szerint több milliárd dollár befagyasztásáról van szó.
Folytatjuk a nyomásgyakorlást Iránra, amíg a rezsim nem hagy fel veszélyes tevékenységével. Nem engedjük meg, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson
– jelentette ki Trump.
Egyébként a korábbi amerikai szankciók hatására Irán olajexportja tovább csökkent júniusban: a Reuters iparági forrásai szerint már csak napi 300 ezer hordónyi mennyiséget szállítottak külföldre a hónap első három hetében. A Refinitiv Eikon adatai szerint csak napi 240 ezer hordó volt a kivitel az Egyesült Arab Emírségekbe, Törökországba, Szingapúrba és Szíriába, bár lehet, hogy nem ezek az országok voltak a célállomások. Összehasonlításképpen: az iráni export meghaladta a napi 2,5 millió hordót tavaly áprilisban, amikor Donald Trump amerikai elnök kihátrált a 2015-ös atomalkuból.
Washingtonnak az a célja, hogy teljesen ellehetetlenítse az iráni olajexportot, így kényszerítve Teheránt az atomalku újratárgyalására és arra, hogy megszüntesse a közel-keleti terrorista csoportok támogatását. Az amerikai kormányzat szövetséget próbál kovácsolni Teherán ellen a régióban, ezért utazott Szaúd-Arábiába és az Emírségekbe hétfőn Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Rijádban Szalmán királlyal és a trónörökössel, Mohamed bin Szalmán koronaherceggel is találkozott.
Több európai légitársaság is úgy döntött pénteken, hogy követi az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) rendelkezését, és elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret az Egyesült Államok és Irán kiéleződő konfliktusa miatt.
Pompeo megismételte Trump ajánlatát, hogy párbeszéd útján javítsák az amerikai–iráni kapcsolatokat, ezt azonban Teherán elutasítja. Az USA-nak új ösztönzőket kell felkínálnia, ha azt akarja, hogy Irán az atomprogramjáról kötött megállapodáson túlmenően további engedményeket tegyen – közölte a Twitteren Heszameddin Asena iráni elnöki tanácsadó. Asena megerősítette, hogy mindaddig nem hajlandók semmilyen párbeszédre, amíg Washington nem oldja fel a szankciókat.
Az iráni gazdaságot valósággal megnyomorították az eddig hozott amerikai büntetőintézkedések, amelyeket a fő bevételforrást jelentő olajipar mellett más fontos szektorokra, például bankokra, tengeri szállítmányozási vállalatokra és magánszemélyekre is kivetettek, de megtiltották az iráni vas, acél, alumínium és réz vásárlását is. Pompeo szerint az iráni gazdaság 80 százalékát érintik az amerikai szankciók.
A Trump-kormányzat mély recesszióba döntötte az országot
– összegezte Peter Harrell, a washingtoni Center for New American Security kutatója, aki szerint az esetleges újabb amerikai szankciók már többnyire csak szimbolikusak lehetnek.
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szakszolgálatai kibernetikai támadást indítottak a héten Irán ellen, megtorlandó az amerikai drón lelövését – jelentette a sajtó.
„Nem volt sikeres az iráni célpontok elleni amerikai kibertámadás” – közölte Mohamed-Dzsavád Azari Dzsahromi iráni távközlési miniszter hétfőn.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.