Nem nyugszanak a kedélyek Törökországban

Törökországban továbbra is puskaporos a hangulat, 128 ember ellen adtak ki ugyanis elfogatóparancsot az illetékes szervek. A nyugat-törökországi Izmirben kiadott elfogatóparancs a szárazföldi erők, a légierő, a haditengerészet, valamint a csendőrség 48 aktív szolgálatos és 17 időközben menesztett tagjára vonatkozik.

Van köztük ezredes, alezredes, őrnagy, százados, főhadnagy és számos altiszt is. Őket azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjaival, úgynevezett „tanítómestereikkel”, akik a fegyveres erőkön belül végzett tevékenységükért voltak felelősek.

A konyai elfogatóparancs 63 olyan ember ellen irányul, akit korábban előállított katonák és tanítómesterek vallomása alapján gyanúsítottak meg.

A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért.

A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba, így a haderőbe is.

A feltételezett gülenisták elleni kormányzati fellépés a puccskísérlet óta szakadatlan. Süleyman Soylu török belügyminiszter legutóbbi, márciusi beszámolója alapján eddig összesen nagyjából 511 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet Gülen hálózatához és azon keresztül az összeesküvéshez.

A puccskísérlettel kapcsolatosan jelenleg mintegy 31 ezer ember ül a börtönökben.

A Cumhuriyet török kormánykritikus napilap legutóbbi, szintén márciusi összesítése szerint a fogva tartottak között az elítéltek száma csaknem 19 ezer, a továbbra is folyamatban lévő perekben pedig nagyjából 78 ezren érintettek vádlottként.

Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, így a tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török vezetést.

2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések alapján az incidensben 248 ember halt meg, 2193 pedig megsebesült.