Egy mániákus őrült kreált birodalmat az FBI-ból

„Jönnek a szövetségiek, és átveszik az ügyet!” – bizonyára mindannyian hallottuk már ezt a fenyegető mondatot egy-egy filmben. Az FBI manapság mindenek felett áll az Egyesült Államokban, így még a rendőrség is némi félelemmel fűszerezett tisztelettel beszél a szövetségiekről. Az FBI története azonban meglehetősen kalandosan indult, ugyanis a cél nem egy olyan grandiózus szervezet kiépítése volt, mint amilyen mára lett, hanem gyakorlatilag egy különleges ügyosztály. Ennek érdekében 1908. július 26-án Charles Joseph Bonaparte, az USA igazságügy-minisztere létrehozott egy 10 különleges ügynökből álló csoportot, amelyet akkor még nem FBI-nak, hanem csak Bureau of Investigationnek (BOI) hívtak.

A BOI fő profilja a gazdasági tevékenységek ellenőrzése volt: pénzmosással, hamisítással és egyéb gazdasági csalásokkal foglalkozó bűnözők után nyomoztak, s az akkor éppen regnáló elnök, Theodore Roosevelt bizalmát és teljes támogatását tudhatták magukénak.

A Hoover-éra kettőssége

A Szövetségi Nyomozóiroda ikonikus alakja meglehetősen korán, 1924-ben került az iroda élére. John Edgar Hoover volt az FBI leghosszabb ideig regnáló igazgatója – ezt leginkább ellentmondásos személyiségének köszönhető, Hoovernél ugyanis a bűnözők és a csak másként gondolkodók gyakran egy kalap alá kerültek. Bármennyire is megkérdőjelezhető az egykori igazgató számos módszere – erről majd még később szót ejtünk –, az kétségtelen, hogy fennhatósága alatt lett az FBI az, ami.

Hivatali ideje alatt hozták létre a nagy laboratóriumot, az ujjlenyomat-regisztert, a szisztematikusan működő hírszerzési rendszert, illetve számos egyéb tudományos és technológiai dolgot.

Hoover gyakorlatilag egy önálló titkosszolgálati birodalmat épített fel, amely minden és mindenki felett állt. Miután többek között sikeresen működtek az alkoholtilalom idején és elkapták a korszak legemlékezetesebb bűnözőjét, John Dillingert, 1935-ben megkapták a federal, azaz szövetségi jelzőt, melynek következtében létrejött a Federal Bureau of Investigation.

Zsarolta a másképp gondolkodókat

Hoover eredményei valóban tiszteletre méltóak voltak, ám személyiségével, módszereivel – miszerint az irodát magáncélokra használta fel – rengeteg embert elidegenített magától. Az igazgató nem tűrte, ha valaki ideológiailag vagy politikailag másképp gondolkodik, mint ő, vagy amit a rendszer megkövetel. Az FBI-t is gyakorlatilag arra használta fel, hogy a szerinte másként gondolkodó embereket megfigyelje, kompromittálja, és adott esetben zsarolhassa, legyenek akár híres emberek is.

https://www.youtube.com/watch?v=uVSFMGWuyqQ&t=63s

Mivel a szövetségi (federal) jelző miatt gyakorlatilag korlátlan hatalma volt, azt hallgatott le, akit csak akart, és annyi információt gyűjtött, illetve tárolt, amennyit csak akart. Így fordulhatott elő, hogy például

Martin Luther King is Hoover csapdájába esett.

A fekete közösségért rendszeresen felszólaló forradalmár – Hoover így nevezte őt – titkos szexuális ügyeit dokumentálta az FBI igazgatója, s a hírek szerint ezzel zsarolta a feketék körében végtelen tiszteletnek örvendő Kinget.

A híres és befolyásos személyeken kívül a politikai aktivisták, mozgalmakat szervező csoportok sem voltak biztonságban, ugyanis Hoover mániákusan üldözte a baloldaliakat. A kommunisták és a liberálisok voltak Hoover szemében az első számú célpontok. Semmilyen szinten nem tűrte a szabadelvűséget, a lazaságot, sőt konzervatív és viktoriánus gondolkodásából fakadó beteg mániákussága sok olyan ügyet generált az FBI-nál, ami nem szövetségi, hanem személyes ügy volt.

Annak ellenére, hogy Hoover maximálisan elítélte a szabad gondolkodást, a közvélemény mélyrehatóan és sokáig foglalkozott azzal a pletykával, hogy homoszexuális kapcsolatban állt az iroda igazgatóhelyettesével, Clyde Tolsonnal.

A pletykákat némileg alátámasztotta, hogy Hoover halála után Tolson örökölt mindent, majd be is költözött Hoover házába.

Belsős pletykák szerint Tolson semmisítette meg a mániákus igazgató magángyűjteményét, amely milliónyi adatot tartalmazott hírességekről és politikusokról.

Az igazgató halála után azonnal megbukott az iroda

Miután az Hoover olyan tekintélyelvű uralmat alakított ki maga körül, hogy leváltani sem lehetett – magas rangú tisztviselőket, sőt az Egyesült Államok elnökeit is a markában tartotta, zsarolta – regnálásának végét az 1972-ben bekövetkezett halála jelentette.

Utódja L. Patrick Gray lett, akinek még abban az évben komoly bonyodalmakkal kellett szembe nézzen, ugyanis akkor robbant ki a Watergate-botrány. A nyomozás során

számos bizonyíték támasztotta alá, hogy az FBI segítette Nixon elnököt a tények eltussolásában, miszerint személyesen ő volt az, aki elrendelte a Demokrata Párt embereinek engedély nélküli lehallgatását, mindezt politikai előnyszerzés céljából.

Gray nem is volt sokáig pozíciójában, 1973-ban távozott az igazgatói posztról. S bár az iroda híre sokat csorbult a Watergate-botrány miatt, mára viszonylag helyre álltak a dolgok, az amerikaiak nagy része ugyanis bízik a Szövetségi Nyomozóirodában.

Különlegességek az FBI-ról

J. Edgar Hoover korlátlan és ellenőrizhetetlen hatalmának köszönhetően új szabályt hoztak. Az USA-ban mindenki rájött, hogy nem feltétlenül egészséges dolog, ha egy ekkora hatalommal rendelkező szervezetet 48 évig egyetlen ember irányít, így Hoover halála után azt a szabályt hozták, hogy

egy adott igazgató maximum 10 évig töltheti be a Szövetségi Nyomozóiroda legmagasabb posztját.

A bűnözők csak akkor kerülhetnek le a The FBI’s Most Wanted (az FBI 10 legkeresettebb bűnözője) listájáról, ha elfogják őket, meghalnak, vagy ejtették a vádat ellenük.

A Most Wanted Top 10 listát Hoover hozta létre 1950-ben, amikor egy újságíró megkérdezte az igazgatót, hogy ki a 10 legkeményebb fickó, akit keresnek.

A cikk, melyben a leírás szerepel, olyan nagy nyilvánosságot kapott, hogy Hoover elhatározta, hivatalos listát ad ki a legkeresettebb bűnözőkről.

Az 1920-as évek elején három nő is volt a különleges ügynökök között. Hoover regnálása alatt azonban tilos volt nőket felvenni az irodához. Az igazgató ugyanis azt az elvet vallotta, hogy nem szolgálhat olyan a szövetségieknél, aki szoknyát visel és/vagy az íróasztalánál dohányzik. Hoover halála után azonban azonnal feloldották ezt a szabályt, és 1972-ben bejelentették, hogy két nő is felvételt nyert az Akadémiára: Susan Lynn Roley, a tengeri hadtest hadnagya és Joanne Pierce, egykori apáca. A korábbi tiltások fényében különösen érdekes, hogy a filmipar egyik legismertebb FBI-ügynöke egy nő, mégpedig Scully ügynök (Gillian Anderson) az X-aktákból.

Miután az FBI évtizedeken keresztül nyomozott műkincsrablók és műkincshamisítók után, 2004-ben hivatalosan is létrehoztak egy művészeti bűnözőkkel foglalkozó egységet. A csoport tagjai éveken keresztül kaptak speciális képzést azzal kapcsolatban, hogyan ismerhetnek fel például egy hamis festményt. És a hír igaz, amit a filmekben látunk:

lekapcsolt bűnözők segítik az FBI munkáját,

ennek a művészeti csoportnak is vannak „nagy rutinnal rendelkező” segítői. A special art theft unit megalakulása óta több mint 2600 lopott értéktárgyat szervezett vissza, több mint 150 millió dollár értékben. A műkincsek között szerepel többek közt Rembrant, Picasso és Matisse alkotása is.

A Hoover által létrehozott laboratórium meglehetősen hamar kinőtte magát. 1932-ben a laboratóriumi egység mindössze egyetlen főből állt.

Charles Appel különleges ügynök egy egyszemélyes szobában kezdte a titkos műveleteket, munkaeszközként pedig volt egy mikroszkópja, egy vezetékes telefonja, és mindenféle vegyszere, hogy az okmányokon lévő aláírásokat, bélyegeket ellenőrizni tudja

(ez ugye ismerős a Kapj el, ha tudsz! című filmből?). Néhány éven belül további szakértők csatlakoztak a csapathoz, és az FBI egy korszerű létesítményt épített nekik. Az FBI laboratóriuma jelenleg 500 kutatót foglalkoztat, és igazságügyi szolgáltatásokat nyújt az állami, helyi és szövetségi ügynökségeknek.

Legendás ügyek

Bonnie és Clyde

A történelem legismertebb bűnöző párját is az FBI üldözte, ám három hónapnyi hajtóvadászat után a szerelmespárt szitává lőtte a texsasi rendőrfőnök.

Az Alcatraz-szökés

Máig emlékezetes annak a három férfinak a szökése, akik 1962-ben szöktek meg az Alcatraz-szigeten található börtönből. A három férfi sorsa máig rejtély, nem tudni, hogy belefulladtak a vízbe, vagy sikeresen partot értek, és éltek (élnek?) boldogan.

A Kennedy-merénylet

Miután 25 ezer beszélgetést lebonyolítottak a kihallgató szobákban, és több 10 ezer nyomozati jelentés is elkészült, az FBI megállapította, hogy Lee Harvey Oswald egyedül végezte ki az amerikai elnököt, nem voltak tettestársai.

A Watergate-botrány

1972-ben egy washingtoni szállodába történt betörés tömeges korrupciós nyomozáshoz és az elnök lemondásához vezetett. A demokraták lehallgatását maga Nixon elnök kezdeményezte, az FBI pedig elhallgatta ezt. A szövetségieknek talán ez volt a legcsúnyább ügyük.

A 9/11-nyomozás

Ez volt a legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadás Aemrikában, közel 4 ezer ember vesztette életét. A támadás grandiózus változásokat eredményezett a terrorizmus elleni megközelítések és műveletek terén az Egyesült Államokban és a világ minden táján.

Az Anthrax-levelek

Nem sokkal 9/11 után az Egyesült Államok hivatalaiban megjelentek az anthrax-szal behintett vagy átitatott levelek. A borítékok öt amerikait öltek meg, és további 17 ember betegedett meg súlyosan az USA történetének legnagyobb biológiai támadássorozata során.

Az FBI szerves része a popkultúrának

Imádjuk az FBI-os filmeket – mondjuk ki bátran. Hollywood pedig szerencsére tudja ezt és el is kényeztet minket. Az IMBD-n például létezik külön „legjobb FBI-os filmek” kategória, ahol olyan filmeket rangsorolnak, mint a A bárányok hallgatnak; A tégla; A hetedik; A fedőneve: Donnie Brasco; Fekete mise; Közellenségek; Sicario; J. Edgar – Az FBI embere, vagy a Kapj el, ha tudsz!.

Az, hogy rajongunk az FBI-os filmekért, nem véletlen, hiszen a Szövetségi Nyomozóiroda olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek tényleg érdekes történetek – írni sem lehetne jobbakat –, és végtelen számú merítési lehetősége van az íróknak, filmstúdióknak. Nyilván mindannyian kíváncsiak voltunk arra, hogy Leo visszajön-e Tom Hankshez a repülőtérről; vagy hogy mi van a dobozban, amely Brad Pitt és Morgan Freeman lába előtt hever az út mellett; és hogy Johnny Depp lebukik-e Donnie Brascoként, miután egyre mélyebbre süllyed a szervezett bűnözésben.

Az biztos, hogy az FBI mindig különleges téma marad az emberek számára, mint ahogy az is, hogy a jövőben is eszméletlen mennyiségű filmet és sorozatot fognak gyártani az iroda működéséről és legendás ügyeiről, Hoover ugyanis mély és biztos alapot ásott a szervezetnek.

Watergate máig Amerika legnagyobb politikai botránya

A botrány óta Amerikában egy szikrányit sem bíznak a politikusokban. A sztorit kibogozó Washington Post két oknyomozó újságírója azonban a mai napig a sajtószabadság példaképe.