A tervek szerint Berlin jövőre 44,9 milliárd eurót fordít majd honvédelemre, 1,7 milliárd euróval többet mint idén, ám 2021-től 2023-ig 44,1 milliárd euróról 43,9 milliárd euróra csökken a védelmi költségvetés, ami a bruttó hazai termék (GDP) arányában kifejezve is csökkenést jelent, 1,37 százalékról 1,24 százalékra. A NATO-szövetségesek arra tettek ígéretet, hogy 2024-re a GDP 2 százalékára emelik katonai kiadásaikat.
A Die Welt arra is felhívja a figyelmet, hogy ezzel a kormány szembemegy saját koalíciós szerződésével is, amelyben a kormánypártok a haderő folyamatos fejlesztése mellett kötelezték el magukat, és a GDP-hez mérten 1,5 százalékos védelmi kiadásokkal számoltak. Ehhez hiányzik a lap értesülése szerint a következő négy évben mintegy 33 milliárd euró. Jövőre hatmilliárd euró, 2021-ben 10, 2022-ben 13, 2024-ben pedig már 14 milliárd euró lesz a felhalmozott finanszírozási hiány az eredetileg kitűzött tervekhez képest.
A Die Welt birtokába jutott bizalmas jelentés kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen számok mellett nem tarthatóak a védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó célok, és döntést kell hozni arról, hogy mely tervbe vett projekteket valósítják meg és melyeket halasztják el.
A nagyberuházások közül így veszélybe került a nehéz szállítóhelikopterek beszerzése, az MKS-180 fregattok hadrendbe állítása, illetve a légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek terén a német hadsereg a NATO szerint jelenleg „kritikus kapacitáshiánnyal” küzd.
Hiányozhatnak források a nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztésekhez, így európai drón, harci repülő és harckocsi kifejlesztéséhez is. Halasztást szenvedhet emellett alkatrészek beszerzése, a lőszerraktárak feltöltése, valamint a Tigris harci helikopterek fegyverrendszereinek korszerűsítése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.