Jól halad, de még sok feladat vár Szerbiára, hogy uniós tagállammá váljon

Johannes Hahn emlékeztetett arra, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság elkötelezett volt a nyugat-balkáni térség iránt, és reményét fejezte ki, hogy az új összetételű uniós vezetés is folytatja a régió eurointegrációját elősegítő munkát.

Valószínűleg nem maradok ezen a poszton, de bármi lesz is a munkám, elkötelezett maradok a térség iránt

– fogalmazott Hahn.

Rámutatott, hogy a nyugat-balkáni országok a közelmúltban megállapodtak abban, hogy előbb csökkentik, majd teljesen eltörlik a telefonos roaming-díjakat, ami jelentős előrelépésnek számít a jószomszédi viszonyokat illetően. Hozzáfűzte azonban, hogy az egész térségre jó hatással lenne, ha folytatódna a Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezését célzó párbeszéd, és a felek tartós megoldást találnának az évtizedek óta fennálló gondokra.

A bővítési biztos szerint a párbeszéd az előrehozott koszovói választások után, feltételezhetően kora ősszel folytatódhat.

Ana Brnabic szerb miniszterelnök az uniós csatlakozással kapcsolatban kifejtette, hogy nem Belgrádtól függ, mikor válik az EU tagjává, az viszont igen, hogy milyen gyorsan lesz az országból „európai Szerbia”. Hozzátette, Belgrád továbbra is stratégiai céljának tekinti az európai integrációt, és tisztában van azzal is, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az EU-nak, és mit kell még Szerbiának megtennie a haladás és fejlődés érdekében.

Szerbia és az Európai Unió a szükséges 35 csatlakozási fejezetből eddig 17-et nyitott meg, és kettőt ideiglenesen le is zárt. Az Európai Bizottság becslése szerint a nyugat-balkáni ország 2025-re válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává, ám elemzők szerint ez túl optimista kilátás, a tárgyalási fejezetek megnyitásának eddigi üteme alapján ugyanis ennél későbbi csatlakozási időpont prognosztizálható.