Mesterszakon felezhető a képzési idő

Újabb öt évre megválasztották a BGE rektorává. Az elmúlt három év milyen tapasztalatokat hozott önnek?

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy egy új fejlődési pályán vettem át az előző vezetéstől a BGE-t, akkor lettünk főiskolából alkalmazott tudományok egyeteme. A címet azóta is komolyan vesszük, ez nagyon jól pozicionál minket a magyar felsőoktatás piacán. A képzéseink sokszínűsége, a gyakorlatorientáltság garanciaként jelenik meg, de ugyanazoknak a tudományos követelményeknek kell megfelelnünk, mint más felsőoktatási intézménynek. Szeretném hangsúlyozni, a BGE-n nem fordulhat elő, hogy egy harmadéves hallgató még nem látott vállalatot a képzése során.

Hogy alakultak a ponthatárok a BGE-n?

Az üzleti képzéseknél a BGE veszi fel a legtöbb hallgatót, az idén csaknem 6200-an kezdhetik el nálunk tanulmányaikat, ez 6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Bizonyos szakokon, mint például a turizmus-vendéglátás alapképzés, a magyarországi hallgatók több mint fele a BGE-re jár, de a nemzetközi gazdálkodás szak piaci részesedése is 40 százalék körül alakul. A minőségi struktúra is javult, sokkal több magas pontszámú hallgatót vettünk fel, mint tavaly, így az állami ösztöndíjasok aránya 53-ról 61 százalékra nőtt.

Hogy tudják a képzéseik követni a munkaerőpiac változásait? Indítanak-e például új szakot?

Nem egyszerű teljesen új szakot indítani a magyar felsőoktatásban, a gondolat megszületésétől az elindulásig ez akár három évet is igénybe vehet, de ebben látunk szerencsére egy elmozdulást az oktatási kormányzat részéről. Szeptemberben elindítjuk az unikálisnak számító doktori képzést a kis- és közepes vállalkozások (kkv) üzleti téma területén, először magyar nyelven, majd 2020-tól angolul. Emellett akkreditáció alatt van egy gasztronómiai menedzsment szak és a vezetésszervezés mesterszakunk is. Fontos megemlíteni, hogy a mesterszakok tekintetében nagy változásra lenne szükség, az eddigi négy félévről kettőre kellene felezni a mesterképzés idejét, mert különben elmaradnak a hallgatók, ráadásul a vállalatoknak is mihamarabb jól képzett munkavállalókra van szükségük.

A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvashatja