Putyin aláírta az INF-szerződés felfüggesztéséről szóló törvényt

A szövetségi parlament alsóháza (Állami Duma) által június 18-án elfogadott és a felsőház (Szövetségi Tanács) által június 26-án jóváhagyott törvény szövegét az orosz közlöny hivatalos honlapján tették közzé, és ezzel hatályba lépett. A szövegben az INF-szerződés hatályának felfüggesztése mellett szerepel az is, hogy a megállapodáshoz való későbbi lehetséges visszatérésről az államfő dönt. Az Egyesült Államok február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Putyin február 2-án közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok viszont évek óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.