Nem halasztják el a WikiLeaks alapítójának meghallgatását

Elutasította a bíróság Londonban hétfőn azt az ügyvédi kérést, hogy három hónappal elnapolják Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának kiadatási meghallgatását.

Az ötnapos meghallgatást így a tervezettnek megfelelően 2020 februárjában megtartják. A halasztást Assange ügyvédei kérték a törvényszéktől. Mark Summers jogász szerint szükség lett volna erre az időre, hogy előkészítsék a kémkedéssel vádolt újságíró védelmét. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon bonyolult ügyről van szó, amely hatalmas mennyiségű tervezést és felkészülést igényel.

A védő ugyanakkor azt vetette az amerikai hatóságok szemére, hogy törvénybe ütköző módon kémkedtek Assange után, amikor Ecuador londoni nagykövetségén élt.

A 48 éves Assange a londoni törvényszéken az ecuadori diplomáciai képviseleten töltött éveiben viselt – szinte már ismertetőjegyévé vált – szakállát leborotválva jelent meg. A karzaton összegyűlt támogatóit ökölbe szorított kezét felemelve biztatta.

Az amerikai igazságügyi minisztérium júniusban továbbította Nagy-Britanniának a Julian Assange kiadatására vonatkozó hivatalos kérelmét.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána.

Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, többek közt titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki.

Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett a később el is ítélt Bradley Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson. A WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat – afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, az elnyomó rezsimek másként gondolkodóit – azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat.

Assange több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.