A magyarországi vágóhidakon levágott szarvasmarhák száma mintegy 3, a sertéseké pedig majdnem 2 százalékkal volt kevesebb 2019 első három negyedévében, mint egy évvel korábban, a baromfifélék vágása gyakorlatilag szinten maradt – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.
Szarvasmarhából 82,3 ezret vágtak le az idén szeptember végéig, a levágott állatok élő-, illetve hasított súlya 0,9, illetve 1,1 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Szakértők szerint a vágásszám változásában közrejátszanak a külkereskedelmi trendek.
A KSH adatai szerint
Magyarország 33,8 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált az első nyolc hónapban. Az export mennyisége 16 százalékkal nőtt, az importé 31 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszak értékeivel összehasonlítva.
Az élőmarha-kivitel főként Ausztriába, Törökországba és Koszovóba irányult, az import elsősorban Romániából, Németországból és Csehországból érkezett. A KSH adatai szerint
a szarvasmarhák száma megközelítette a 893 ezret június 1-én, az állomány egy év alatt 13 ezer állattal bővült.
Az agrárkamara adatai szerint nőtt a tehenek száma, és némileg a tenyészállatok értékesítése is. A keleti piacok folyamatosan vásároltak tenyészállatot, elsősorban vemhes vagy fiatal üszőt, de itt az értékesítés a kamarai szakértők szerint szinten maradt. A tenyészbikapiac ugyanakkor mintegy 10 százalékkal bővült.
Igen csekély mértékben, de nőtt a hazai marhahúsfogyasztás is, ráadásul az emelkedés nagyon alacsony szintről indult. Az egy főre jutó hazai éves marha- és a borjúhúsfogyasztás 2-2,5 kilogramm, ez az uniós átlagnak legfeljebb mintegy harmada.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.