A kereskedelmi háború lezárását célzó szerződés aláírása, az elnökválasztási év első nagyobb kampányfogása lehet.
Lőrincz Csaba
2020.01.03, 18:49
Megosztom a cikket
December 31-én Donald Trump Twitter oldalán bejelentette, hogy aláírja a két éve húzódó kereskedelmi háborút lezáró „nagy és átfogó” kereskedelmi egyezmény első fázisát rögzítő szerződést Kínával – írja a New York Times.
Bejelentésében az elnök elmondta, hogy „Kína magas szintű képviselői” is részt vesznek az aláírási ünnepségen, január 15-én és azt tervezi, hogy később Kínába utazik, ahol a második fázisról további tárgyalásokat kezdeményez. Az nem derült a bejegyzésből, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping részt vesz-e a Fehér Házban tartott eseményen.
A szerződés pontos tartalma egyelőre ismeretlen, de valószínű, hogy az első fázis a Trump által a mintegy 360 milliárd dollár értékű kínai árucikkre kivetett illetéket csökkenti némileg.
Továbbá mindkét ország tisztviselői megerősítették, hogy Kína nagyobb mennyiségben vásárol amerikai mezőgazdasági és energiatermékeket, valamint saját valutáját sem csökkentheti egy bizonyos szint alá. Utóbbi feltétel annak érdekét szolgálja, hogy az amerikai felet Kína ne tudja megkárosítani az üzleti tranzakciók során.
I will be signing our very large and comprehensive Phase One Trade Deal with China on January 15. The ceremony will take place at the White House. High level representatives of China will be present. At a later date I will be going to Beijing where talks will begin on Phase Two!
A Times szerint az első fázis némi rugalmasságot hozhat Kína számára is a beruházásokat illetően.
A 86 oldalas szerződés tartalmát mindenfajta piaci feszültség elkerülésére hivatkozva nem hozták nyilvánosságra. És valóban, a bejelentés hatására a S&P 500 Index kisebb emelkedéssel zárta a keddi napot.
Michael Pillsbury, a Hudson Intézet Kína-szakértője javasolta Trumpnak, hogy tegye közzé az aláírás dátumát, ezzel is finom nyomást gyakorolva a kínai félre. Ugyanakkor Pillsbury egyéb szempontokat is számításba vett, amikor javaslatot tett.
Nem véletlen, hogy a megállapodás előkészítésére éppen az elnökválasztás évének elején kerül sor.
Bizonyára arra számít Pillsbury is, hogy amennyiben kiegyenlített viszonyt sikerül kialakítani Kínával, az nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy Trump második és egyben utolsó alkalommal megnyerje az elnöki választást.
Fotó: AFP
Különösen annak tükrében, hogy számos intézkedése nemtetszést váltott ki az amerikai választókból.
Az impeachment
A The Washington Post és a The New York Times tavaly szeptemberben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állították, hogy az amerikai elnök egy júliusi telefonbeszélgetésben nyomatékosan arra kérte Zelenszkijt, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden, Trump egyik fő politikai ellenfele és fia, Hunter ellen.
A többség szerint ki kell vizsgálni a Trump ellen felhozott vádakat
Ezt, valamint az elnök kitartó ellenállása dacára decemberben a képviselőház megszavazta az impeachment megindítását Trump ellen hatalommal való visszaélés, illetve a kongresszus akadályozása miatt.
Ilyen eljárást csak Andrew Johnson és Bill Clinton ellen indítottak eddig és mind sikertelenül zárult. Richard Nixon a Watergate-botrányt követően – még az eljárás elindítása előtt – lemondott.
Amennyiben e statisztikailag kevésbé valószínű eset lép fel és az impeachment eljárás során első alkalommal Donald Trumpot elmozdítják elnöki hivatalából, újraválasztásának kérdése természetesen tárgytalan.
Rázós külkapcsolatok
Külpolitikája meglehetősen agresszív és rendhagyó. sajátos diplomáciai játékai eredményeként kiszámíthatatlan politikusnak tűnik. Erre pedig sokan „vevők”. Az újév rögtön két krízissel lepte meg Trumpot.
Iráni tüntetők az Egyesült Államok iraki nagykövetségének épületénél robbantottak, mivel az USA korábban megölte a Teherán által támogatott milícia 25 tagját.
Válaszul az amerikai elnök légicsapásokat rendelt el, amelyek egyike a bagdadi nemzetközi repülőteret célozta meg, megölve Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát és a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Ezt a Pentagon is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje „határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében”.
Az iráni krízis nem tűnik rövid távon békésen megoldhatónak.
A másik fenyegetés, amivel Trump szembesül Kim Dzsongun. Bár kettejük közt feltűnő a szimpátia, Trump nem csökkentette a szankciókat Észak-Koreával szemben.
Épp ezért Kim Dzsongun úgy fogalmazott, hogy véget vet a „szerelmi afférnak” – adta hírül a CNN.
Noha találkozni is hajlandó volt Dszongunnal, valamint beszüntette az Egyesült Államok Dél-Koreával közös hadgyakorlatait, az elnök azon törekvése, hogy megfékezze Észak-Korea nukleáris játszmáját, eredménytelen maradt.
Sőt, Phenjan olyan rakéták tesztelésére is ígéretet tett – sokadszorra – amelyek nukleáris fejeket szállítva elérhetik az amerikai partokat.
Trump bel- és külpolitikai döntései vitatottak még az őt támogató republikánus párt köreiben is. Gyakran mereng elnöki hatalma kiterjesztésén, minden előnye dacára nagyon is sebezhető politikus maradt.
Szakértők sem tudnak egyértelműen megállapodni abban, hogy mi lesz a november 3-ára kitűzött elnökválasztás eredménye.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
