Három fizető turistát visz fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) 2021 második felében a SpaceX űripari vállalalat a houstoni központú Axiom Space startupcéggel közös vállalkozásban.
A két cég csütörtökön írt alá megállapodást a SpaceX által kifejlesztett Crew Dragon űrkapszula turisztikai célú használatáról.
Eddig nyolc űrturista járt a Nemzetközi Űrállomáson a Szojuz orosz űrkapszula segítségével, de több mint 10 éve egyetlen magánszemély sem fordult meg a Föld körül keringő objektumon.
Az első űrturista az amerikai Dennis Tito volt, aki 2001-ben nyolc napot tölthetett az űrállomáson 20 millió dollárért, az utolsó űrturista pedig a kanadai Guy Laliberté, a világhírű Cirque du Soleil alapítója volt 2009-ben.
A csütörtöki bejelentés szerint a három űrturista egy hivatásos parancsnok vezetésével látogat az űrállomásra, ahol legalább nyolc napig élhetik át a mikrogravitáció élményét. A kozmikus turistautak pontos árát nem közölték, de az becslések szerint több tízmillió dollár lehet, mivel csak az űrkapszulát útjára bocsátó
Falcon 9 rakéta minden egyes indítása 60 millió dollárba kerül.
A New York Times 55 millió dollárra becsülte a részvételi díjat, és úgy értesült, hogy a „társasút” egyik helyét már le is foglalták.
Az első társas űrutazás fordulópontot jelent a világűr hozzáférhetőségében – jelentette ki Michael Suffredini, az Axiom Space vezetője.
A cég évi 1-2 utaztatást tervez az űrbe.
A SpaceX – Elon Musk vállalata – szerződést kötött egy másik űrturisztikai vállalattal, a Space Adventures nevű céggel is, amely a privát űrutazások történetében minden korábbinál messzebbre – az ISS-nél három-négyszer távolabbra – akarja vinni a turistákat a világűrbe.
Az első extratávoli űrutazásokat is 2021 végére, legkésőbb 2022-re ígérik.
Elon Musk januárban azt mondta, hogy első ízben a folyó év második negyedében a NASA számára is visznek fel űrhajósokat az ISS-re.
A SpaceX-en és partnerein kívül az űrturizmusüzletbe való bekapcsolódást tervezi Richard Branson cége, a Virgin Galactic, és Jeff Bezos vállalkozása, a Blue Origin is.
Ez utóbbiak „fapados” űrutazásokat terveznek,
kifejlesztés alatt álló űrjárműveikkel épp csak a kozmosz határán túlra, 80-100 kilométerre repítenék fel utasaikat,
a Virgin Galactic esetében például mindössze 250 ezer dollárért.
A Boeing is dolgozik a NASA számára egy űrjárművön, amely a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között ingázna, de a Starliner nevű űreszköz fejlesztése eddig komoly technikai akadályokba ütközött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.