Felmérés készült a NEET fiatalok munkaerőpiaci esélyeiről

Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15 százalékra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma – derül ki a Coca-Cola Magyarország közleményéből.

Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban?

A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér.

A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat,

ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak

a munkaerőpiaci elhelyezkedésben.

A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

1. Rövid ideje munkanélküliek

A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el.

Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor.

2. Évek óta munkakeresők

A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent.

A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre,

miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns. Az #énjövőm program online önismereti és készségfejlesztési moduljai új lendületet, új irányt adhatnak. A személyes képzések során pedig szakképzett trénerekkel és hasonló cipőben járókkal oszthatják meg tapasztalataikat és szerezhetnek értékes új kapcsolatokat.

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók

Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak.

Az időhiánnyal küzdő kismamák számára segítséget jelentenek az #énjövőm online tananyagai, amelyek bárhol, bármikor, megszakításokkal, akár kisgyermek mellett is végezhetők. Az önbizalom vagy megfelelő támogatás hiányával küzdő kismamák pedig a budapesti Coworkid Alapítvánnyal közösen szervezett képzéseken kapnak segítséget abban, hogyan valósítsák meg ötleteiket, és hogyan merítsenek bátorságot a hozzájuk hasonló anyukák történeteiből.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők

A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció,

sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja.

A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül.

Számukra szintén segítséget jelenthetnek a program kommunikációra és önismeretre fókuszáló kiscsoportos, személyes képzései, amelyek az #énjövőm jövő évi céljai között szerepelnek.

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók

Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat.

Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék.

A Grow with Google digitális képzései és az #énjövőm vállalkozás-fókuszú, énmárka építésre épülő képzéseinek együttműködését tavaly indították el az ország 5 különböző településén, idén pedig várhatóan online formában, egy szélesebb kör számára is elérhetővé teszik majd.

Az #énjövőm program az elmúlt három év során folyamatosan bővítette a célcsoportjait, partnereit és ezáltal több ezer álláskeresőnek segített megtalálni a helyét a munkaerőpiacon. A program eredményei még a koronavírus-járvány előtti állapotot tükrözik.