Kevesebben tanulnának gyógypedagógusnak

A z idén több mint 30 százalékkal kevesebben jelentkeztek gyógypedagógiai fel­sőoktatási alapképzésre, mint ta­valy

– mondta a Világgazdaságnak Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kará­nak (BGGYK) egyetemi docense, az oktatási ügyek dékánhelyettese. Az országosan meghirdetett 1790 helyre 1423 hallgatót vettek fel a múlt évi – pótfelvételivel együtt számolt – 2098 után.

Utoljára 2017-ben jelentkeztek annyian gyógypedagógus-hallgatónak, mint az idén, de míg akkor öt egyetem hat képzési helyéből választhattak, most kilenc egyetem 13 helyéből.

A nyíregyházi képzést az ELTE jövőre már nem indítja el, mert a város térségében négy másik ilyen képzőhely működik.

Gyógypedagógiai alapképzést 2017-ig csak négy hazai egyetem kínált, ezek együtt 1200-1300 helyet hirdethettek meg. E szám a 2013-as tanévtől 2016-ig országosan csak 790-840 volt.

A gyógypedagógus-­hiány leküzdésére Márkus Eszter szerint nem a képzőhelyek számát érdemes növelni, hanem a magasabb minőségű képzést nyújtó helyek oktatói és infrastrukturális kapacitásait. Gazdaságilag és szakmailag is érdemesebb lenne továbbá a több pontot elérő jelentkezőket oda felvenni, ahova jelentkeznek. (A legnépszerűbb szakirány egyébként az autizmus spektrum pedagógiája, a szomatopedagógia, a logopédia és a tanulásban akadályozottak pedagógiája. A lemorzsolódás a nappali tagozaton 8-10 százalékos, a levelezőn akár 25 százalékos az ELTE BGGYK-n.)

Az is aggályos a képzés egységes minősége szempontjából a dékánhelyettes szerint, hogy óriásiak a ponthatárkülönbségek a képzőhelyek között.

Az állami ösztöndíjas gyógypedagógiai helyekre 310, az önköltségesekre sok helyen 280 ponttal is felvettek hallgatókat, míg az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karára 380-nál több pont kellett.

Ugyanakkor számos vidéki intézménybe a meghirdetett helyek felére sem jelentkeztek. További probléma, hogy az érintett hazai képzés szétaprózódott, és van, ahol az oktatás minősége is megkérdőjelezhető. Több képzésben dolgoznak gyógypedagógiai szakképzettség vagy szakmai tapasztalat nélküli oktatók, és olyanok, akik nem végeztek gyógypedagógiai tudományos kutatást. Magyarországon ma nincs is annyi tudományos fokozatú és megfelelő tapasztalatú oktató, amennyivel ennyi helyen minőségi képzést lehetne nyújtani.

Mivel a meghirdetett állásokat gyakran nem gyógypedagógusokkal töltik be, e helyek nem jelennek meg üres státuszként, ezért azt sem lehet megmondani – jelentette ki a dékánhelyettes –, hogy az idei tanévben hány gyógypedagógus hiányzik a köznevelésből. Egy 2014–2015-ös kutatás szerint a közigazgatási állásportálon 15 hónap alatt 2800 hirdetésben 3500 gyógypedagógust kerestek a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények.

Szeptembertől minden hatodik életévét betöltő gyermeknek kötelező elkezdenie az általános iskolát, de a sajátos nevelési igényűek maradhatnak az óvodában, ha a szakértői vélemény szerint nem iskolaérettek – közölte Márkus Eszter. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyre több diáknak van valamilyen tanulási zavara. Arányuk a hazai köznevelésben 5,5 százalék. Sajátos nevelési igényei miatt az óvodáskorúak 2,7, az alapfokú oktatásban részt vevők 7,7, a középfokú oktatásban tanulók 4,2 százaléka szorul fejlesztésre.