Százezer forint felett költöttek a szülők informatikai eszközökre

Hirtelen kellett digitális alapokra helyezni az oktatást hazánkban a koronavírus-járvány miatt, ami nem csupán az általános alkalmazkodóképességet tette próbára az érintetteknél, hanem a digitális eszközök és megoldások használatában való jártasságukat is. A Budapest Bank a legfrissebb reprezentatív kutatásában nem csak az elmúlt hónapok tapasztalatairól kérdezte a magyar szülőket, hanem a digitális oktatás során használt programokról és eszközökről, a technikai feltételek megteremtéséről, valamint az elektronikus fizetési megoldások használatáról is.

Az új helyzetben a kapcsolattartáshoz több különböző csatornát használtak a tanárok és diákok: egymással elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportok segítségével tartották a kapcsolatot. A járványhelyzet idején amúgy világszerte kiugróan népszerű Zoomot ebben az esetben csak a megkérdezettek 28 százaléka említette. A digitális kapcsolattartás úgy tűnik, sok esetben bevált,

a szülők 43 százaléka ugyanis úgy véli, hogy a legtöbb csatornát a jövőben is használni fogják az oktatásban, 44 százalék pedig arra számít, hogy legalább egy-kettő továbbra is megmarad majd.

A kapcsolattartásra használt appokon túl a válaszok alapján jellemzően két-három további alkalmazást kellett letölteniük a gyerekeknek, amelyek valamilyen módon segítették őket a tanulásban és a házi feladatok beadásában, elvégzésében.

A gyermekek

használt elsődlegesen a tanuláshoz.

A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt (64 százalék), ennek egyik oka, hogy a kapcsolattartáshoz használt alkalmazások ezen is egyszerűen kezelhetők voltak. Ezen elektronikus eszközök valamelyikéből a megkérdezettek negyedének kellett újat vennie: ebből 55 százalékuknak azért, mert vagy nem volt otthon, vagy ha volt is, nem elég, 28 százalékuknak pedig azért, mert a meglévő már régi és elavult volt. A válaszadók 61 százalékának különböző kiegészítő eszközöket is be kellett szereznie: 16 százalék fej- vagy fülhallgatót, 12 százalék egeret, 11 százalék webkamerát, 8-8 százalék pedig mikrofont vagy nyomtatót vásárolt. Bár tavasszal jelentősen megnőtt az igény a számítástechnikai eszközök és kiegészítők iránt, azonban a válaszadók 63 százaléka úgy tapasztalta, hogy a korábbinál egyáltalán nem volt nehezebb beszerezni őket.

Új számítástechnikai eszközökre átlagosan 125 ezer, új kiegészítőkre pedig 32 ezer forintot költöttek a megkérdezettek.

A termékekért a legtöbben készpénzzel fizettek az üzletben, de szintén sokan választották az átutalást, futárnál készpénzzel történő fizetést, valamint az online bankkártyás fizetést. Áruhitelt a megkérdezettek 2 százaléka üzletben, kicsit több, mint 1 százaléka pedig online igényelt.

„Magyarországon még mindig magas a forgalomban lévő készpénzállomány, de mind a szabályozó, mind a bankok arra törekednek, hogy új és innovatív elektronikus fizetési megoldások segítségével támogassák a készpénzmentes fizetés terjedését. A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően többek közt a bankok is felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy a fertőzésveszély csökkentése érdekében a készpénzes fizetés helyett válasszák inkább az elektronikus fizetési megoldásokat” – mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. „Ez idő alatt valóban többen fizettek ilyen módokon, ez mind a banki adatokból, mind a kutatásunk eredményéből látszik: a megkérdezettek közel 47 százaléka mondta, hogy többet használták bankkártyájukat. Mi több, 45 százalékuk úgy véli, hogy a járványhelyzet után is a mostanihoz hasonló gyakorisággal fogják használni az elektronikus fizetési megoldásokat.”