Utolsó csapás érte a romokban heverő libanoni gazdaságot

Nem egészen egy hónapra elegendő gabonatartalék maradt Libanonban az ország legnagyobb kikötőjét megrázó robbanás után, amely elpusztította az első számú silót a benne lévő búzával együtt

– közölte Raoul Nehme gazdasági miniszer.

Bejrút kikötőjének egyik raktárában 2750 tonna ammónium-nitrát – amelyet hat éve tároltak megfelelő biztonsági intézkedések nélkül – robbant fel kedd délután; a detonáció 1800 tonna TNT erejének felelt meg, az egész várost megrázta, és száznál több halálos áldozatot követelt; a sérültek száma meghaladja a négyezret.

A 120 ezer tonnás kapacitású silóban már csak 15 ezer tonna gabona volt a robbanás idején, mivel a gazdasági nehézségek miatt a malmok egy része a tároló kiiktatásával, közvetlenül a hajókról vitte el a gabonát, így lisztből még másfél hónapig képesek kielégíteni az igényeket – mondta el az Al-Akbár című lapnak a búzaimportőrök szövetségének vezetője. A gabonával megrakott hajókat átirányítják az ország második legnagyobb kikötőjébe, Tripoliba.

A bejrúti kikötő pusztulása újabb súlyos csapás Libanonra, amelyet több válság is megrázott az utóbbi időben, utolsóként a koronavírus-járvány.

Az ország gazdasága az évekig tartó rossz gazdálkodás és korrupció következtében összeomlott, az éves infláció 89,74 százalékra ugrott júniusban, a libanoni font árfolyama az idén 80 százalékkal esett a dollárral szemben, az importtermékek ára az ötszörösére emelkedett.

Mindennapossá vált a benzinhiány, naponta akár húsz órán keresztül nincs áramszolgáltatás, mindezek miatt júniusban újrakezdődtek a tavaly őszihez hasonló tömegtüntetések. A központi bank kénytelen volt a valutatartalékokhoz nyúlni, hogy finanszírozza a szükséges gabona, üzemanyag és gyógyszer behozatalát. A bejrúti kikötő kiesésével azonban még nehezebbé válik az importfüggő ország helyzete, Tripoli ugyanis nem megfelelő alternatíva, gabonatárolásra alkalmas létesítmény például a Reuters beszámolója szerint ott egyáltalán nincs is.

Izraeltől Csehországon át Oroszországig sok állam ajánlotta fel a segítségét, elsősorban a humanitárius katasztrófa elhárítására, Libanonnak azonban ennél többre lenne szüksége.

Miután márciusban nem tudta kifizetni az esedékes, 1,2 milliárd dolláros eurókötvény-tartozását, és fizetésképtelenséget jelentett, a kormányzat tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal egy tízmilliárd dolláros hitelprogramról. Az egyeztetések azonban elakadtak, mert a libanoni kormányon belül sem sikerült egyezségre jutni a fizetés feltételéül szabott gazdasági reformokról. Az öböl menti országok korábban tetemes összegekkel támogatták Libanont, a Bloomberg szerint azonban vonakodnak a további segítségtől, mert attól tartanak, hogy a pénz az Irán által támogatott, szélsőséges Hezbollahnál köt ki.