Eredménytelenül blöfföltek a britek

Donald Trump amerikai elnök észak-írországi különmegbízottja, Mick Mulvaney felhívta Boris Johnson brit miniszterelnök figyelmét, hogy az amerikai kormányzat nem nézné jó szemmel, ha az Egyesült Királyság tényleg „kemény határ” bevezetésére kényszerülne Írország és Észak-Írország között. Mulvaney hangsúlyozta, hogy a Trump-kormány, a külügyminisztérium és az amerikai kongresszus egyaránt elkötelezett az 1998-ban megkötött nagypénteki egyezményben foglaltak fenntartásában, így az ír sziget határmentességében is. Joe Biden amerikai demokrata párti elnökjelölt szintén figyelmeztette a brit kormányt, hogy ha nem tartja be a Brexit-megállapodást, az Egyesült Államok sem köt szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Királysággal – foglalta össze az amerikai álláspontot a Financial Times.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor reményének adott hangot a szabadkereskedelmi tárgyalások eredményes folytatásával kapcsolatban. Szintén a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy az unió és a brit kormány közti informális egyeztetések a hét közepén megerősítették abban, hogy

London továbbra is a szabadkereskedelmi megállapodás megkötését tartja elsődleges céljának, így pedig lehetségesnek látja a megegyezést a vitás kérdésekben.

A héten folytatódó tárgyalásokon a felek a problémák áthidalásán dolgoznak majd, törekedve az októberi megállapodás megkötésére, tiszteletben tartva a brit függetlenség szempontjait.

Azt, hogy London mégis megállapodásra törekszik, jól mutatja, hogy a jelentős vitás kérdésben, a halászati jogok terén engedményeket tett, és több technikai kérdésben, így a brit halászati kvóták fokozatos – és nem 2021. január 1-től történő, azonnali – növelésével kapcsolatban is közeledtek az álláspontok. Érdemes megjegyezni, hogy a Brexit hívei a halászatot a brit szuverenitás és a független tengerparti nemzeti identitás fontos szimbólumának tekintik. További közeledési pont, hogy a La Manche csatornában, Franciaország normandiai partjai közelében fekvő két, részben független sziget, Jersey és Guernsey mentesülne a brit felségvizeken januártól érvénybe lépő brit szabályozás alól.

Noha vannak előremutató jelek, a legfontosabban, az állami támogatások kérdésében továbbra sem közeledtek az álláspontok. Az Egyesült Királyság a független államiságára hivatkozva teljes autonómiát kíván szerezni a támogatások területén, versenyelőnyhöz jutva az uniós piacon. Az EU azonban a szabadkereskedelmi megállapodás feltételéül szabja, hogy a britekre az uniós cégekkel megegyező támogatási feltételek vonatkozzanak, és eddig úgy tűnt, hogy egyik fél sem enged. A nyomásgyakorlás jegyében az unió meglebegtette: a december 31-én lejáró átmeneti időszak után esetleg nem ismeri el az Egyesült Királyság állategészségügyi szabályait, így ha nem jön létre a megállapodás, nem szállíthatnának húskészítményeket az unió vám- és kereskedelmi rendszerében maradó Észak-Írországba. Felmerült, hogy a Brexit-megállapodás északír protokollját szigorúan értelmezve a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban az unió minden termékre vámot vethetne ki. Ez viszont London szerint abszurd értelmezése az északír protokollnak, és sértené a királyság integritását. Az unió nyomásgyakorlására tett válaszlépésként fogadtatta el Boris Johnson a brit parlament alsóházával az északír protokollt egyoldalúan felülíró belső piaci törvényt, amellyel, úgy tűnik, túllőtt a célon, és amelyből most próbál óvatosan visszalépni. Ha ugyanis ez valóban törvényerőre emelkedne, az tényleg a kereskedelmi tárgyalások végét jelentené.