Havonta 15 ezer forintot költünk az egészségünkre

A magyarok havonta személyenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre – derül ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente, főként fogorvosi és nőgyógyászati rendelést vesznek igénybe. A koronavírus-járvány árnyalta mindezt:

a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra.

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és körülbelül ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható készítményeket is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon. Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint például talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ. Egy átlagos hónapban egy személy összesen 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget,

18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

A járvány elsősorban a maszk és a fertőtlenítőszerek vásárlására hatott. Átlagosan havonta 1500 forintot költenek fertőtlenítőszerekre, maszkra pedig 900 forintot. A pandémiás időszak alatt tíz vásárlóból két-három fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre. A megkérdezettek többsége (61 százaléka) havi 5000 forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16 százalékuk fizetett 10 ezer forintnál többet. A járvány a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételét negatívan befolyásolta:

akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött ilyesmire. A lakosság alig tizede mondta (7 százalék), hogy többet költött erre, mint korábban.

Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt két évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét.

Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).

Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat. Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia.

Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák, alig egy százalékot tesznek ki.