Tízből egy magyar szorgosan fogyasztja az álhíreket

Magyarországon négyből csak alig három ember ellenőrzi a hírforrások hitelességét – mutat rá az Ipsos szerdán megjelent felmérése.

A kutató cég felmérésében 27 ország 19 ezer lakosa vett részt, és következtetései szerint

A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.

A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak.

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.

– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

Gyakorlatban a magyarok 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen,

amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 és 36 százalék).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról,

ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez:

Itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban

- fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt:

37 százalék utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17 százalékos globális értékkel.

E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72 százalék), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48 százalék) és online hírportálok (76 százalék), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint

bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot.

Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk. Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékához képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló.

Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23 százalék.

A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmad használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak).