A növekvő orosz befolyás Joe Bidennek sincs ínyére

Az új amerikai kormányzattól sem számíthat megértésre Németország az Északi Áramlat 2. ügyében, amelynek építését egyéves leállás után szombaton folytatják. Joe Biden maga is rossz üzletnek nevezte korábban a vezeték megépítését, és európai biztonsági és külpolitikai szakértők szerint mindent megtesz majd, hogy ne működhessen.

A megválasztott amerikai elnök egyetért Donald Trumppal abban, hogy az Északi Áramlat 2. veszélyezteti Európa energiabiztonságát, még a mostaninál is jobban függővé teszi Németországot az orosz gáztól,

ráadásul Berlin gazdasági értelemben megjutalmazza Moszkvát, miközben Oroszország az elmúlt években politikai gyilkosságokkal, korrupcióval és a szélsőjobboldali európai szervezetek támogatásával destabilizálta az európai politikát.

Biden számára fontosabb lesz keményen megleckéztetni Vlagyimir Putyint ezen tetteiért, szemben Trumppal, akit elsősorban az zavart, hogy Európa nem az orosznál drágább amerikai cseppfolyósított gázt vásárolja.

A munkálatokban részt vevő cé­gek­kel szemben bevezetett ameri­kai szankciók miatt állt le tavaly a vezeték építése, és a múlt héten újabb vállalat szállt ki a projektből, a DNV GL, a norvég kockázatkezelési biztosító, hogy elkerülje az amerikai büntetőintézkedéseket. A cég egyebek között dokumentáció-felülvizsgálatot végzett az Északi Áramlat 2. számára, valamint az építési szabályok és a csőfektető gépek tesztelésében vett részt. A Reuters szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a kilépése milyen következményekkel jár.

A 9,5 milliárd eurós projekt 93 százalékban elkészült. Az 1230 kilométeres hálózatból még mintegy 120 kilométernyit kell megépíteni dán felségvizeken, és ezúttal egy 2,6 kilométeres szakaszon fektetik majd le a csöveket.

Ha elkészül az Északi Áramlat 2., akkor évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó vezeték az oroszországi Viborg és a németországi Greifswald között. Az északi vezetékpár és a Török Áramlat kiépítésével Oroszország kiiktathatná Kelet-Európát – elsősorban Ukrajnát – a tranzitból, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról 60 százalék fölé emelné.

A Business Insidernek név nélkül nyilatkozó diplomáciai források szerint kevés az esély arra, hogy a Biden-adminisztráció megszüntetné az érvényben lévő amerikai szankciókat, erről az új elnök hivatalba lépéséig nem is folynak tárgyalások.