Megtorpant a javulás a munkaerőpiacon

Az amerikai kongresszus a tervezettnél egy nappal később, csak csütörtök hajnalban hitelesítette Joe Biden demokrata párti jelölt elnökválasztási győzelmét, mert az ülést szerdán félbeszakították az épületbe betörő Trump-párti tüntetők. A rendbontásban négy ember meghalt. A kongresszusi döntés után Donald Trump közleményt adott ki, amelyben először ígérte meg, hogy rendezett lesz a hatalomátadás január 20-án, de a vereségét változatlanul nem hajlandó elismerni.

A kongresszus épületének elfoglalása döbbenetet és felháborodást keltett ország- és világszerte, de a piacokat egy csöppet sem rengette meg:

szerdán a Dow Jones és az S&P 500 index is erősödött, csak a Nasdaq gyengült, elsősorban azért, mert a demokrata adminisztráció alatt szigorúbb szabályozásra számíthatnak majd a nagy technológiai cégek. A trend tegnap is folytatódott, mind a három index emelkedéssel nyitott.

A Reuters által megkérdezett szakértők azzal magyarázták a piac közönyét, hogy a befektetők nem számítanak tartós zavargásokra. „Befektetői szemmel a rendbontás csupán egy kátyú volt az úton” – vélekedett Robert Pavlik, a Dakota Wealth vezető portfóliómenedzsere. Tom Mantione, a UBS Private Wealth Management ügyvezető igazgatója pedig azt hangsúlyozta, hogy a piacok számára fontosabb az újabb ösztönzőcsomag esélye, mint a várhatóan mérsékelt adóemelések, és arra számítanak, hogy a Biden-adminisztráció felgyorsíthatja a gazdaság talpra állítását.

A demokraták másik fontos feladata a munkanélküliség visszaszorítása lesz. Bár a munkaerőpiaci helyzet az áprilisi összeomlás után javulásnak indult, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a járvány újabb, minden eddiginél erősebb hulláma és az azt kísérő korlátozások következtében decemberre megfordult a trend.

A múlt hónapban április óta először csökkent a foglalkoztatás a magánszektorban, és a múlt héten még mindig 787 ezer új munkanélküli-segély iránti kérelmet nyújtottak be.

Ez ugyan kevesebb a Dow Jones által várt 815 ezernél, de csak minimálisan csökkent az előző heti 790 ezerhez képest. A tartósan segélyre szorulók száma 126 ezerrel 5,07 millióra csökkent, összesen 19,2 mil­lióan részesülnek valamiféle munkanélküli-támogatásban. A munkaügyi minisztérium ugyan csak ma hozza nyilvánosságra a decemberi foglalkoztatási jelentését, de szakértők előrejelzése szerint mindössze 71 ezer munkahelyet sikerült teremteni.

Ez azt jelenti, hogy 9,7 millióval kevesebb az állás, mint a koronavírus-válság kezdetén, és a munkanélküliségi ráta decemberre 6,8 százalékon állt.

A demokrata kormányzat infrastruktúra-fejlesztéssel és a zöldenergia előtérbe hozásával oldaná meg a helyzetet, ezzel hosszú távon egymillió jól fizető álláshelyet teremtenek az autóiparban és tízmilliót az energetikában. A Project Syndicate elemzése szerint erre szükség is van, mert ugyan a munkanélküliségi ráta tavaly ilyenkor rekordalacsony szinten, 3,6 százalékon állt, az amerikai gazdaságban jó ideje akut hiány van jól fizető állásokból, elsősorban azok nem jutnak munkához, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel vagy piacképes szakképzettséggel.

A 2000-es években nagyrészt csak az alacsonyan fizetett állások száma nőtt, és a 2010-es évek végére a 25–54 éves férfiak körében elérte a 12 százalékot azok aránya, akik munka nélkül voltak, és nem is kerestek állást. A munkanélküliség azért volt olyan alacsony, mert sokan egyszerűen kiestek a munkaerőpiacról. A helyzet megváltoztatásához szükséges, de nem elegendő a szövetségi minimálbér emelése, amit Biden ígért, és nagyobb központi segítség kell, mint a december végén elfogadott 900 milliárdos ösztönzőcsomag.