A konzorciumi forma lesz népszerű a praxisközösségeknél

A szoros praxisközösségek esetében a leggyakrabban a konzorciumi formát fogják az alapellátásban dolgozó praxisok választani, mert ahhoz nem szükséges vállalkozói formát váltani a csatlakozó háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak és fogorvosoknak

– mondta Végvári Tamás, az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátás-fejlesztési Igazgatóság Praxiskoordinációs és Nyilvántartási Főosztályának vezetője a Háziorvosok Online Szervezetének webináriumán. A praxisközösségekről szóló kormányrendelet szerint egyébként egyesült és integrált formát is választhatnak az alapellátó orvosok.

Az alapellátás átalakításával kapcsolatban joggal érezték a háziorvosok, hogy az utóbbi években elengedte a kezüket a rendszer

– jelentette ki ugyanitt Takács Péter, a kórházi főigazgatóság alapellátási főigazgató-helyettese. A problémákat érzékeltetve kiemelte, hogy a kollégák elégedetlenek voltak a bérükkel jelentős lemaradásuk miatt az Európai Unióban dolgozó többi háziorvostól is.

A magyar egészségügyi dolgozók bére a németországiakénak a felét-egyharmadát sem érte el, de a mostani emelés jelentős lépés, hiszen csaknem 300 milliárd forint érkezik 2021-ben az Egészségbiztosítási Alapba.

A praxisközösségi működési formával kapcsolatban Takács Péter megjegyezte, a lakosságközeli ellátást szeretnék erősíteni, mert a magyar ellátási rendszer kórházközpontú, hospitalizált.

A háziorvosoknak nem kell jelentős változásoktól tartaniuk a nemrégen megjelent, praxisközösségekről szóló kormányrendelet miatt – állította. A cél az, hogy az alapellátás, a szakellátás és fekvőbeteg-ellátás között a vezetők személyén keresztül szorosabb legyen a kapcsolat. Az új országos szervezet főigazgató-helyettese kiemelte: külön öröm, hogy a fogorvosok sem maradtak ki a csomagból, az alapellátásban nekik is jelentős finanszírozási többlet jut.

Ez az összeg idén 68,7 milliárd forintra emelkedik, az előző évhez képest 60 százalékos a forrásbővülés.

A háziorvosi alapellátás finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy

egy átlagos praxis 2010-ben havi 900 ezer forintból, 2018-ban 1 millió 650 ezer forintból, az idén pedig átlagosan 2,6-2,7 millió forintból gazdálkodhat.

A több éven át tartó béremelési programban a következő két évben a praxisok bevétele eléri a havi 3,5 millió forintot. Ugyanakkor hangsúlyozta, szeretnék, ha az alapellátásnál a minőségi munkát és a teljesítményt is értékelné a rendszer.

Az ügyeleti rendszer átalakításáról elhangzott, hogy paradox módon azok a szolgálatok kapják a magasabb finanszírozást, ahol kevesebb a teendő. A jövőben járási szintre helyeznék az ügyeleti és sürgősségi funkciókat. Takács Péter példaként említette, hogy Szombathely és Zirc környékén is van egy-egy jól működő rendszer, amely mintaként szolgálhat. Olyan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításában gondolkoznak, amelyet az Országos Mentőszolgálat működtetne, és járási szinten szerveződne, ez pedig minőségi ugrás lenne.