Az európai unió 27 tagállamában általánosan több mint minden tizedik (11 százalék) polgár esett áldozatul valamilyen bűncselekménynek. Míg hazánkban az évek óta tartó csökkenés után már minden huszadik (5,3 százalék) személyt ért atrocitás a 2019-es évben – mutat rá az Eurostat friss felmérésében.
Az EU-ban a 2013-as csúcsot jelentő 14,1 százalékos bűnügyi statisztika után 3,1 százalékponttal javult a mutató az elmúlt években. Azonban a városokban élők háromszor nagyobb veszélynek voltak kitéve ebben a tekintetben, mint a vidéki területek lakói a hivatal szerint (21,3 százalék vs 6,9 százalék).
Érdekes eltérést találtak még a szegénységben élők között is, akik az átlagosnál sűrűbben (2,4 százalékponttal) estek áldozatul bűncselekménynek.
A magyarországi 5,3 százalékos bűnügyi mutató a negyedik legalacsonyabb volt az unióban, ezzel Lengyelország (4,4 százalék) és Szlovákia (5,6 százalék) között helyezkedett el.
A legrosszabb közbiztonsági helyzet Bulgáriában volt, ahol több mint minden ötödik ember (20,2 százalék) esett áldozatul valamilyen bűncselekménynek vagy erőszaknak. A sorban utánuk következett Görögország 16,9 százalékkal, majd hasonlóan Hollandia 16,3 százalékos mutatóval.
Ezzel szemben a legbiztonságosabb ország Horvátország volt 2019-ben, ahol csupán a lakosság 2,7 százalékát érte valamilyen atrocitás, de szintén békésnek mondható volt Litvánia 3,2 százalékos jelzőszámmal.
Érdekesség, hogy hazánkban a 2014-es csúcsot jelentő évben éppúgy az EU-hoz, mint a V4-ekhez viszonyítva is magasabb volt a bűnesetek aránya, majd az azt követő öt évben egy 8,6 százalékpontos esés után 5,3 százalékon állt a mutató.
Így a visegrádi országok között Magyarország (5,3 százalék) volt a második legbiztonságosabb állam Lengyelország (4,4 százalék) után.
A harmadik helyen következett Szlovákia, ahol az emberek 5,6 százaléka esett áldozatul erőszaknak vagy bűncselekménynek, majd Csehország lakossága 7,8 százalékos aránnyal.
Az elmúlt években a V4-országokban rendre az uniós átlag alatt volt a bűnesetek száma, ami azért is fontos, mert az EU fenntarthatósági és fejlesztési céljai között szerepel az index csökkentése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.