Eufória helyett óvatos nyitás a realitás

Eufória és felpattanás helyett óvatos nyitást vár a járvány harmadik hullámának tetőzése után beígért kormányzati lazítások nyomán Törőcsik Mária fogyasztói magatartáskutató. A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a pandémia eddigi három hullámára alapvetően másként reagáltak az emberek. Az első hullám sok újdonságot hozott, a maszkviseléstől az általánossá vált home office, digitális oktatás, a lezárások, vagyis az olyan típusú korlátozások révén, amelyek a mindennapi életet befolyásolták. Egy éve még ijedelem, felhalmozás, úgymond, minden eshetőségre felkészülni akarás jellemezte az embereket, akik a második hullámot már megrökönyödés nélkül, rutinosabban, sokkal kisebb sokkal fogadták. Mindez azonban nem lehetett elegendő muníció a harmadik járványhullámra, amely megint más volt, mint a többi, a sok haláleset, a személyes érintettségek és tapasztalatok, a gyorsan és feltartóztathatatlanul terjedő fertőzés tömegeket sokkoltak.

Már nemcsak a korlátozások váltak a mindennapok részévé, hanem az a fajta bizonytalanság is, ami a jövőt illeti, hiszen mostanra lett nyilvánvaló, hogy pusztán az oltásokkal nem lehet a pandémiát feltétlenül felszámolni.

Mára a bizonytalanság növekedett meg és vált szélesebb körűvé a korábbiakhoz képest, az elmúlt egy évben jó néhányan kerültek nehéz helyzetbe nemcsak érzelmileg, hanem gazdaságilag is. Vagy a munkájuk veszett el, vagy kevesebb jövedelemhez jutottak.

Felértékelődött a biztonságra való törekvés, miután nem tudni, jön-e új mutáns, nem tudni, mennyire tesz ellenállóvá a védőoltás, és nem tudni, lesz-e újabb hullám, és az mivel járhat

– fogalmazta meg a mindennapokat átszövő kérdőjeleket a magatartáskutató.

Törőcsik Mária elmondása szerint megjelent egy szcenárió típusú fogyasztó, már nem csupán a cégek, hanem az emberek is lehetséges forgatókönyvekben gondolkoznak, ami kell ahhoz, hogy rugalmasabban gondolkodjanak a jövőről. Olyan mértékű alkalmazkodóképességre kellett szert tenni, amit nem tanultunk eddig, s mindezt olyan körülmények között, amelyekre nem lehetett felkészülni.

A járvány megfékezése érdekében elrendelt korlátozásokkal párhuzamosan a korábbiaknál intenzívebben tapasztalták meg az emberek a virtuális valóságot, ami sok mindent tud pótolni, kényelmessé tudja tenni az életet, de nem pótol és nem helyettesít mindent.

Az idei nyaralások is inkább belföldre tervezhetők biztonságosan, ami ugyancsak egyfajta korlátok közötti mozgás – mutatott rá Törőcsik Mária, aki úgy véli, a fogyasztók egy része a nyitás ellenére óvatos marad, nem fogja belevetni magát a mindennapokba. Mindez korosztály- és lehetőségfüggő – tette hozzá.

A pandémiás helyzet speciális, nem lehet semmihez hasonlítani, természeti katasztrófákhoz sem, mert azok is sokkolnak, de gyorsabban lezajlanak, a visszarendeződés hamarabb valósul meg, mint amire most esély van. Ami most történik, arra nincs példa, ilyen helyzetben nincs tapasztalatunk. Megjelent a fenntarthatóság iránti széles körű affinitás is, amelynek része a fogyasztás visszafogása is. Azt azonban nem tudni, milyen következményekkel járhat a visszafogott fogyasztás, hogyan hat vissza a termelésre, a foglalkoztatásra a kereslet csökkenése, akkor is, ha ez nem a teljes lakosság döntése lesz. Az államnak van lehetősége beruházni, felturbózni a folyamatokat, de számára is vannak korlátok – jelezte a trendkutató.