Kína szerint Ausztráliának gyógyszerre lenne szüksége

A kínai külügy szerint Ausztrália egy beteg ország, miközben ezt éppen másokkal akarja elhitetni. Peking provokatív kijelentését az is eredményezte, hogy az ausztrál kormány egyik vezető tisztségviselője azt mondta, háborús időket idéz a világpolitika alakulása – írja a The Australian.

Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztérium szóvivője Pekingben egy sajtótájékoztatón azt mondta,

csakis Ausztráliát terheli azért a felelőség, hogy a két ország között megromlottak a kétoldalú kapcsolatok.

A szóvivő emlékeztetett: Ausztrália megtiltotta, hogy kínai technológia is részt vehessen az 5G-s mobilhálózat kiépítésében, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva azt is megakadályozta, hogy az ausztráliai székhelyű vállalatokban kínai befektetők megjelenhessenek. Továbbá a szövetségi kormány visszavonta a Victoria állam által megkötött egyezségeket a Belt and Road (BRI ‒ „Egy övezet, egy út”) kezdeményezéshez való csatlakozással kapcsolatban.

Vang Ven-bin azt is mondta: reméli, hogy Ausztrália objektíven és racionálisan fog viszonyulni Kínával kapcsolatban, és szigetország többet tesz majd a jövőben a két ország közötti kölcsönös bizalom erősítésében.

Korábban Frances Adamson, az ausztrál külgazdasági és külügyminisztérium minisztere kijelentette, hogy Kína azt szeretné, ha Ausztrália „kompromisszumot kötne a legfontosabb nemzeti érdekeiben”.

Kína autoriter politikát folytat a határain belül, és nemzetközileg úgy akarja érvényesíteni az akaratát, hogy aláássa a szabályainkat

– jelentette ki a miniszter. Hozzátette azonban, hogy az ausztrál kormány konstruktív kapcsolatot akar Kínával, hogy megvitathassák a különbségeket, és kölcsönös előnyök érdekében dolgozhassanak.

Vang Ven-bin a sajttájékoztatóján kitért a külgazdasági és külügyminiszter szavaira és közölte, Kína úgy gondolja, hogy a szilárd és stabil kapcsolat mindkét fél érdekeit szolgálná, de a

kétoldalú kapcsolatok súlyos nehézségeinek kiváltó oka az, hogy Ausztrália durván beleavatkozik Kína belügyeibe, sérti Kína érdekeit, és diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatot alkalmaz ellene.

Azt is mondta, hogy semmilyen felelőség nem terheli Kínát.

Ausztrália alapvetően másoknak mondja azt, hogy gyógyszerre van szükségük, miközben ő maguk a betegek

– tette hozzá.

Korábban a belügyminisztérium államtitkára, Mike Pezzullo is élesen fogalmazott az ausztrál veteránok emléknapján: „Ebben az állandó feszültséggel és félelemmel teli világban a háború dobjai hol halkan, messziről, hol pedig hangosan és egyre közelebbről szólnak.”

Ausztrália megteremti a béke lehetőségét, miközben felkészül egy esetleges háborúra is

– mondta.

Kína egyszerre partner és rivális

Megfigyelők szerint Ausztrália súlyos következményekkel nézhet szembe amiért provokálta Kínát a BRI-egyezményekkel kapcsolatban – derül ki az Eurázsia Központ VG.hu-nak elküldött friss tanulmányából.

Az ausztrál kormány a nemzetközösségi vétótörvény alapján törölte azt a BRI részét képező megállapodást, amelyet korábban Victoria állam kötött Kínával, arra hivatkozva, hogy az sérti Ausztrália külpolitikai érdekeit.

Kínai elemzők szerint ezzel a lépésével Canberra átnyúlt Victoria állam feje felett, és egy olyan keretmegállapodást érvénytelenített, amely mindkét fél számára jelentős gazdasági előnyökkel járt volna.

Kína és Ausztrália között az utóbbi időben egyre feszültebb lett a viszony az ausztrál kormány Kína-ellenes lépései miatt, amelyek várhatóan előbb-utóbb Peking reagálását is ki fogják váltani, nehéz helyzetbe sodorva az ausztrál gazdasági szereplőket

– írja az Eurázsia Központ.

A német külügyminiszter, Heiko Maas kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott virtuális találkozóján kijelentette, hogy a nézetkülönbségek ellenére az Európai Uniónak együtt kell működnie Kínával, és nem választhatja az izolacionista megközelítést. Mint fogalmazott, Kína partner, versenytárs és rendszerszintű rivális egyszerre, ezért a fenntartható kommunikációs csatornák megőrzésére kell törekedni, a leválás a rossz irányt jelentene.

A kínai külügyminiszter egyetértését fejezte ki, és a Németország–Kína kapcsolatok szilárdságát méltatta, miközben a globális ipari és utánpótlási láncok stabilitásának megőrzésére hívta fel a figyelmet.