Hatásos a Sinopharm, készül a Sanofi–GSK vakcinája

Kedvező információkat közölt a kínai Sinopharm oltóanyagtól a Journal of the American Medical Association (JAMA) orvosi szaklap. Az ebben közzétett tanulmány szerint

a Sinopharm vakcina pekingi változata – amely májusban sürgősségi felhasználásra kapott engedélyt az Egészségügyi Világszervezettől – 78,1 százalékos hatékonyságot mutatott.

Az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben a beoltottakon a második dózis beadása után két héttel tesztelték a hatékonyságot, és a tünetes megbetegedéssel szemben még a feb­ruári 72,5 százalékos védettségnél is magasabb arányt kaptak. A harmadik klinikai fázisú kutatások eredményei szerint a Sinopharm vakcina vuhani változata 72,8 százalékos hatékonyságú a tünetes koronavírus-megbetegedéssel szemben – írja a JAMA.

A tesztben részt vevő mintegy 40 ezer ember közül csupán 142-en betegedtek meg, közülük a vuhani vakcinánál 26 alanynál, a pekinginél pedig 21 esetben alakultak ki tünetek.

A résztvevők között két súlyos koronavírusos megbetegedést tapasztaltak, így a súlyos esetek megelőzésére vonatkozóan nem lehet következtetéseket levonni, ehhez további vizsgálatokra van szükség – írja a JAMA. A vizsgálatban terhes nők és 18 év alattiak nem vettek részt, míg az időskorúak és a krónikus betegségben szenvedők esetében az adatok nem voltak elégségesek a kutatók szerint. További információk­kal az egyiptomi és a jordániai kutatási eredmények szolgálnak majd.

Csütörtökön indította el a francia Sanofi és a brit GlaxoSmithKline (GSK) a közös fejlesztésű vakcinájuk késői stádiumú tesztjeit. A harmadik fázisú teszteken több mint 35 ezer felnőtt vesz részt az Egyesült Államokban, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Két lépcsőben vizsgálják majd az oltóanyag hatékonyságát:

kezdetben az eredeti vírust megcélzó készítmény hatékonyságát tesztelik, a második szakaszban a dél-afrikai B.1.351 vírust megcélzó második készítményt értékelik

– jelentette be a Sanofi. A vállalat szerint

a legújabb tudományos bizonyítékok alapján a B.1.351 variáns ellen képződő antitestek széles keresztvédelmet nyújthatnak más variánsokkal szemben.

A vállalatok klinikai tesztekkel vizsgálják azt is, hogy a vakcina más oltások után emlékeztetőoltásként alkalmazva mennyire hatékony. A harmadik fázis kedvező eredményeit követően az idei negyedik negyedévben hagyhatják jóvá az új oltóanyagot.

Eközben német kutatók rájöttek, mi lehet az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcináival összefüggésben tapasztalt vérrögképződés hátterében. A ritka, de egyes esetekben halálos vérrögök amiatt alakulhatnak ki, hogy az oltóanyagban található adenovírus sejtmagba bejuttatott DNS-e nincs optimalizálva arra, hogy a sejtmagban. A tüskefehérje darabjai összeakadhatnak vagy széttörhetnek, ezek mutáns fehérjerészekké válhatnak, amelyek a vérrendszerbe kerülve igen ritkán vérrögképződést okoznak a tudósok sejtése szerint.