Pluszforrást szeretnének a gyógyszerészek

Több mint tíz pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban – mondta a Világgazdaságnak Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.

Szerinte a kis patikáknak több tízmilliárd forint többletforrásra lenne szükségük ahhoz, hogy az ágazati bérszakadék ne mélyüljön tovább. Az egészségügy bérlemaradásának kompenzálására pedig több mint 36 milliárd forint pluszforrás kellene.

A 2300 hazai patika közül 1000-1500-ra tehető azok száma, amelyek működési nehézségekkel küzdenek.

Jelezték az Emminek azt is, hogy az elmúlt években a gazdálkodási keretek hozzájárultak a gyógyszertárak gazdálkodási, működési problémáinak kialakulásához. A kamara elnöke a gondok között említette, hogy a gyógyszertámogatásra fordítható összeg változása érdemi árréstöbbletet nem jelent, tekintettel arra, hogy az évente megjelenő növekmény a közfinanszírozott, drága gyógyszerek finanszírozási többletigényét szolgálja.

Ezeknél a gyógyszereknél a gyógyszertárak – az 5500 forintnál magasabb nagykereskedelmi beszerzési ár fölötti fix dobozdíj miatt – nem számolhatnak el árréstöbbletet. Jelenleg a közfinanszírozott gyógyszereken érvényesíthető árrés 10,6 százalék, ami 2018-ban 11,8 százalék volt, a nagy értékű gyógyszerek patikai értékesítése pedig kifejezett veszteséget okoz – mondta a kamara elnöke.

A patikában készíthető úgynevezett magisztrális gyógyszerek díjtételei húsz éve, 2001 óta változatlanok, és a munkaerő-, illetve a laborfenntartási ráfordítások töredékét sem fedezik.

A kamara felmérése szerint ebben a körben a támogatott vények száma 2015–2017-ben évi 2 százalékkal csökkent.

A 6,6 millió támogatott magisztrális vény mellett mintegy 3,8 millió darab a nem dotált magisztrális vények forgalma. Ugyanakkor az egyes összetevőket vizsgálva azt tapasztalják, hogy az általános csökkenő tendencia mellett a magisztrális gyógyszerekbe bedolgozott gyári gyógyszerek aránya éves szinten jellemzően 2 százalékkal növekszik.

A kistelepülési patikáknak többletfeladatot és árrésveszteséget okoz majd, ha a vény nélkül kapható gyógyszereket áruló kisboltokkal együttműködnek, ugyanakkor ez egy fontos vidékfejlesztési cél.

Ezért a kamara szerint a többletfeladatok és az árrésmegosztás miatti árrésvesztés kompenzálására havi30-50 ezer forint támogatásra lenne szükségük az érintett patikáknak.

A szolgáltatási díjakban is változásokra lenne szükség: eddig vényenként 40 forintot kaptak a patikák, de a kamara 2000 vényszámnál a

kisebb forgalmú gyógyszertárak esetében a díj 75 forintos emelését tartaná indokoltnak.

Így a 2000 körüli vényforgalmú patikák szolgáltatási díja 170 százalékkal, a 2–5000 darab vényforgalmúaké pedig 86 százalékkal emelkedne.

A munkaerőhiány is jelen van a szektorban, jelenleg 5700 gyógyszerész dolgozik a közforgalmú patikákban, de hétezerre lenne szükség. Ha minden évben 400-450 felett tudnák tartani az orvosegyetemekre újonnan érkező gyógyszerészhallgatók számát, és 10 százalék alá tudnák csökkenteni a lemorzsolódást, akkor az évtized végére megoldódhatna a gyógyszerészi munkaerőhiány.

Megkerestük az Emmit is, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Gyógyszerészek: ne a koronavírusos beteg váltsa ki az orvosságot

Az elmúlt hetekben sok esetben azt tapasztalták, hogy az igazoltan koronavírusos betegek maguk mennek el a patikába kiváltani a készítményt.