Hosszú távon kevésbé lehet hatásos a Pfizer

Az elmúlt hónapokban a beoltottak között is nőtt azok aránya, akik megfertőződtek a  koronavírussal, ami megkérdőjelezi a jóváhagyott koronavírus elleni vakcinák hatékonyságát. A legújabb nemzetközi tanulmányok szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy idővel csökken az oltások által a koronavírussal szemben biztosított védelem. A kutatások arra is felhívták a figyelmet, hogy a leghatékonyabbnak tartott vakcina, a Pfizer hosszú távon nem nyújt magasabb védelmet, mint a Moderna vagy a vektoralapú vakcinák — számolt be a Financial Times.

Míg a korábbi kutatások az alfa- és béta-variánsokra vonatkoztatva vizsgálták a vakcinák által biztosított védelmet, újabb kutatásokra volt szükség, hogy megvizsgálják milyen hatásfokúak a delta-mutánssal szemben. Az oxfordi kutatók vizsgálatai alapján a vakcinák hatékonysága csökkent, mióta a delta-variáns vált meghatározóvá az Egyesült Királyságban. 

A kedden publikált tanulmány szerint a Pfizer vakcina hatékonysága négy hónap alatt a felére csökkent, és a delta-variánssal megfertőződött beoltottak szervezetében ugyanakkora volt a víruskoncentráció mértéke, mint az oltatlanok esetében. 

Érdekes módon amíg a Pfizer által nyújtott védelem gyorsan csökkent, az AstraZeneca hatásfoka alig apadt.

Az oxfordi tanulmány az első, amely arra következtetésre jutott, hogy hosszú távon az AstraZeneca hatékonyabbnak bizonyulhat, mint a Pfizer. Tomas Hanke, oxfordi immunológus professzor úgy véli, hogy az AstraZeneca azért biztosít hosszabb távú védelmet a Covid ellen, mert a vakcina által termelt tüskefehérjék hosszabb ideig jelen vannak szervezetben, ezáltal erősebb immunválaszt ad a szervezet. 

A különböző tanulmányok más-más eredményre jutottak a Pfizer által biztosított védelem kapcsán: a korábban végzett kanadai és brit kutatások úgy vélték a tüneti megbetegedések ellen 80 százalék feletti védelmet ad a vakcina, a legújabb izraeli és oxfordi kutatások jóval alacsonyabbra értékelték a delta-variánssal szemben nyújtott immunitást. 

A tanulmányok megállapították, hogy idővel az oltás hatékonysága csökken, ezért szükség lehet emlékeztető oltás beadására. A Pfizer gyógyszergyártócég szerint a második oltás után 8 vagy 10 hónappal lehet szükséges az emlékeztető oltás beadatása.

A friss tanulmányok arra is fényt derítettek, hogy nem csupán az AstraZeneca, hanem a Moderna is nagyobb hatásfokkal bírhat a delta-variánssal szemben, mint a Pfizer. 

Egy katari tanulmány arra világított rá, hogy két adag Pfizer oltás csupán 60 százalékban tudta megakadályozni a tünetmentes vagy tünetekkel járó megfertőződést, míg a Moderna 86 százalékos hatékonyságot mutatott. 

A katari kutatók szerint ennek hátterében az állhat, hogy a Moderna nagyobb mennyiségben tartalmaz hirvívő RNS-t —  olyan genetikai információt, mely megtanítja az immunrendszert a tüskefehérje lemásolására — , mint a Pfizer.

Mindkét vakcina kiváló, azonban a Moderna oltóanyagban több mint háromszor annyi RNS található, mint a Pfizer vakcinájában

— mondta Abu-Raddad, katari kutató. 

A szakemberek egyelőre ódzkodnak attól, hogy hosszú távú következtetéseket vonjanak le az új tanulmányokból, mivel számos egyéb tényező, mint például a beadott oltás ideje, valamint az életkor is szerepet játszhat abban, miért kapják el a fertőzést az oltott személyek is. Tovább árnyalja a képet, hogy a statisztikai adatokban tünetmentes fertőzöttek aránya is jelentős.

A St Andrews Egyetem kutatói szerint az is hozzájárulhat a fertőzöttségi adatok emelkedéséhez, hogy egyre kevésbé ügyelünk a fizikai távolságtartásra, így óhatatlanul is megnő annak az esélye, hogy kapcsolatba kerülünk a vírussal, és netalán el is kapjuk. Ennek ellenére a tanulmányok egyetértettek abban, hogy a súlyos lefolyású megbetegedésekkel szemben továbbra is megfelelő védelmet adnak a vakcinák.