Képes lesz-e kormányozni a Talibán?

Tovább folytatódik a nyugati állampolgárok és afgán segítőik evakuálása az afgán fővárosból, egy NATO tisztviselő szerint már több mint 18 ezer embert menekítettek ki az országból és igyekeznek tovább gyorsítani a folyamatot – írja a Reuters. Eközben a tálibok a kormányalakításon dolgoznak, többek között a volt elnök Hamid Karzaival is tárgyaltak.

Egy, a kabuli reptér felé tartó német állampolgárra rálőttek, megsebesült, de állapota stabil és elérte a repülőteret is. Válaszul Németország két helikoptert küld az afgán fővárosba, hogy segítsen a városban rekedt németeknek elérni a repülőteret a Jerusalem Post szerint. Ezek a helikopterek azonban csak Kabul térségéből szállítják biztonságba a menekülőket.

A Talibán a pénteki imát megelőzően egységre szólított fel, és arra kérte az imámokat győzzék meg az embereket arról, hogy maradjanak az országban. Az imák atrocitás nélkül zajlottak Kabulban és más városokban, azonban csak kevesen vettek ezeken részt.

A táliboknak a katonai győzelmet követően nem lesz könnyű dolguk az ország kormányzása kapcsán, a devizatartalékhoz nem férhetnek hozzá, a kormány külföldön található forrásait befagyasztották, kérdéses, hogy mi történik az ország GDP-jének 40 százalékát adó segélyekkel a jövőben, mindemellett az országot éhínség is fenyegeti. Az ország gazdaságában rendkívül fontos szerepet játszott a nyugati diplomaták által elköltött pénz is, ami szintén hiányozni fog az országból. Ugyanakkor az Euronews szerint a pakisztáni határon újraindult a nemzetközi kereskedelem az elmúlt napok során.

Mindeközben az iszlamista csoport hatalomátvétele ellen több városban is tüntetéseket tartottak, míg az ország alelnöke Amrulla Száleh a Pandzsír völgyből fegyveres ellenállást tervez. Egyre több híradás szól arról is, hogy hamisak a tálibok ígéretei azzal kapcsolatban, hogy nem kell megtorlásra számítaniuk az előző kormánnyal és a nyugatiakkal együttműködőknek és hogy a csoport mérsékeltebb lett.

A csoporttal szemben ugyan Kína békülékenyebb hangot ütött meg, mi több az ország külügyminisztere, Vang Ji még az offenzíva előtt tárgyalt is Abdul Gáni Baradar tálib vezetővel. Újabban pedig arról beszélt, hogy Afganisztánt inkább támogatni kellene, mint nyomást gyakorolni rá, ugyanakkor azt egyelőre nem tudni még, hogy az ázsiai nagyhatalom elismeri-e a tálib kormányt. A hatalom átvétele során az egyik tálib szóvivő szerint arra is fény derült, hogy több száz állami tisztviselő két hónapja nem kapta meg a fizetését.

Az országban jelentős mennyiségű ásványkincs is található , aminek illegális bányászata sokak szerint fontos részét képezte a fegyveres csoport költségvetésének, ám annak kitermelése számos akadályba ütközhet az infrastruktúra hiányától a nemzetközi befektetők körében egyre népszerűbb ESG szempontokig. Ez utóbbi a kínaiak számára kevésbé lehet szempont, ám a kínai Metallurgical Group Corp hiába nyert már 2007-ben koncessziót rézbánya üzemeltetésére, mind a mai napig nem sikerült megkezdenie a termelést. Az állampárthoz köthető Global Times szerint a vállalat a tálib kormányzat kínai elismerésére vár a projekt folytatását illetően.