ENSZ: a tálibok nem képviselik az afgán nép akaratát

A tálib kormányzat arra vágyik, amit még egyetlen állam sem adott meg neki: a belépést a nemzetek klubjába, azaz hatalmuk nemzetközi legitimációját – közölte az AP hírügynökség. Ennek érdekében

levélben kérték az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), hogy felszólalhassanak a New Yorkban zajló ENSZ közgyűlésen.

Üzenetükben arra hivatkoztak, hogy rendelkeznek a kormány elismeréséhez szükséges valamennyi követelménnyel. Az ENSZ válaszának lényege az volt, hogy „ne olyan gyorsan.”

Afganisztán 1946-ban csatlakozott az ENSZ-hez. Ennek értelmében felszólalási lehetősége van a közgyűlésben. Azonban – mivel még nem ült össze a bizottság, amely a kormányok elismeréséről vagy elutasításáról dönt – az államot jelen állás szerint vagy a jelenlegi afgán nagykövet képviseli, vagy senki.

Az ENSZ sakkozhat azzal, hogy politikai engedményekhez köti a deklarációt, például az emberi jogok, vagy a nők oktatáshoz való hozzáférése kapcsán.

Ha az ENSZ a nemzetek családját akarja képviselni, akkor a család minden tagját ott akarja látni, még azt a távoli unokatestvért is, akire nem mindenki büszke

– nyilatkozta Rohinton Medhora, a kanadai Center for International Governance Innovation elnöke.

Afganisztánnak nemcsak az ENSZ elismerésre, hanem segélyezési és fejlesztési programjaira is égető szüksége lenne, ugyanis az ország többszörös humanitárius válsággal és a politikai helyzetből adódóan közel teljes szegénységgel küszködik. Bár egyre többen követelik, hogy a segélyeket a lányok oktatáshoz való hozzáférésének biztosításához kössék, és nyilatkozataikban a tálibok is nyitottnak mutatkoznak erre, egyelőre nem történt előrelépés az ügyben. Az sem segít a kormány megítélésén, hogy korlátozták a helyi média szabadságát, és visszatértek az olyan brutális gyakorlatokhoz, mint a holttestek nyilvános felakasztása a városok terein.

A tálibok nem képviselik az afgán nép akaratát

– jelentette ki a jelenlegi afgán ENSZ-nagykövet, Nasir Andisha.

A tálibok ’90-es években történt első hatalomra kerülésekor csak Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerték el legitimitásukat. Az ENSZ nem volt hajlandó elfogadni a kormányt, és Afganisztán helyét az előző, hadurakból álló kabinetnek adta.