BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Macron: Az USA stratégiáját a Kínával való rivalizálás határozza meg

A francia elnök a görög miniszterelnökkel írt alá stratégiai megállapodást, és a tengeralattjáró-ügyről is beszélt.

Európának nem szabad naivnak lennie, és le kell vonnia a következtetéseket az Egyesült Államok új stratégiáit illetően, amelyeket a Kínával való rivalizálás határoz meg – jelentette ki kedden Emmanuel Macron francia államfő az úgynevezett tengeralattjáró-ügy kapcsán, miután stratégiai megállapodást kötött Görögországgal a Földközi-tengeren. A két ország vezetője három hadihajó eladásáról is szerződést írt alá.

Fotó: BRENDAN ESPOSITO / AFP

A francia elnöki hivatalban a megállapodást görög részről Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök írta alá. 

„Amikor egyre keményedő hatalmi nyomást gyakorolnak ránk, nem jelenti a helyzet fokozását, ha reagálunk és megmutatjuk, hogy nekünk is van erőnk és képességünk megvédeni magunkat. Ez egyszerűen a tisztelet megkövetelése” – fogalmazott a francia elnök az aláírást követő sajtótájékoztatón az Élysée-palotában. 

Az Egyesült Államok régi barátunk és szövetségesünk az értékek területén, de muszáj megjegyeznünk, hogy több mint tíz éve az USA mindenekelőtt önmagára koncentrál, a stratégiai érdekei pedig Kína és a Csendes-óceán felé fordítják 

– hangsúlyozta Emmanuel Macron. 

Hozzátette:

Joga van hozzá, ezt kívánja a szuverenitása. De mi azért naivak lennénk és hatalmasat tévednénk, ha ebből nem vonnánk le a ránk vonatkozó következtetéseket. Ugyanilyen pragmatizmussal és éleslátással, amellyel európaiként tartozunk magunknak, ki kell vennünk a részünket a saját védelmünkből. Ez nem az Egyesült Államokkal kötött szövetségünk alternatívája, nem annak helyettesítése, hanem a NATO keretén belül az európai pillér felvállalása. Úgy vélem, legitim a kérés, hogy a saját védelmünket jobban lássuk el. Ez magunknak kell megtennünk.

A három Belharra osztályú hadihajót a nyugat-franciaországi Lorient-ben a Naval Group gyártja, és Franciaország 2025-ben és 2026-ban szállítja le Görögországnak. A szerződésben opcióként egy negyedik hadihajó is szerepel. A francia védelmi tárca tájékoztatása szerint a megközelítőleg 3 milliárd eurós szerződés pontos összegéről az év végéig állapodnak meg. 

Micotákisz jelezte, hogy a megállapodás Görögország igényeit szolgálja, a Földközi-tengeren tapasztalt török provokációkkal szembeni védelmi programjának megerősítésére. Franciaország az elmúlt években nyilvánosan is tiltakozott a török fellépés ellen. 

Franciaország mellettünk volt a nehéz időszakban 2020 nyarán

– hangsúlyozta a görög miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megállapodás nem ellenséges lépés Törökországgal szemben. 

Athén tavaly tendert írt ki négy hadihajóra és a Hydra típusú hadihajóinak felújítására. A francia Naval Group mellett a német TKMS, a holland Damen, az olasz Fincantieri és az amerikai Lockheed Martin is pályázott. 

A görög miniszterelnök korábban hat Rafale típusú francia vadászgép megvásárlását is bejelentette. Athén már januárban megállapodást kötött 2,5 milliárd euró értékben 12 használt és hat új Rafale vásárlásáról, ezeken felül vesz még további hat új repülőt. 

Emmanuel Macron elmondta: a Görögországgal megerősített partnerségi kapcsolat teljes mértékben tiszteletben tartja az európai uniós és a NATO felé tett kötelezettségvállasokat, s azokkal minden szempontból összhangban van, mert lehetővé teszi az összehangoltabb és hatékonyabb fellépést a béke és a biztonság érdekében a Földközi-tengeren, a Közel-Keleten, Afrikában és a Balkánon. 

A francia elnök szerint a megerősített partnerség az első bátor lépés az európai stratégiai autonómia eléréséhez. 

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, és Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, s jelezte, Franciaország washingtoni nagykövete szerdán ismét elfoglalja állomáshelyét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.