A magyarok nem bíznak a politikusokban és az üzletemberekben

Az Ipsos nemzetközi kutatást készített az egyes hivatások társadalmi elfogadottságáról. A 28 országos globális vizsgálatból kiderül, hogy az elmúlt években az orvosi hivatás vált a legtámogatottabb szakmává világszerte, kivéve 9 országban, köztük Magyarországon. 

A magyarok egyáltalán nem bíznak a politikusokban (4 százalék), és a vállalatvezetők (16 százalék), bankárok (14 százalék), reklámszakemberek (8 százalék), illetve újságírók (11 százalék) szavát is világátlag felett kérdőjelezik meg.

A politikusokban csak Argentínában bíznak kisebb arányban (3 százalék), holtversenyben áll Magyarország Kolumbiával (4 százalék), a legnagyobb bizalom a képviselők iránt Hollandiában, Malajziában (mindkét országban 19 százalék) és Indiában (18 százalék) van.

A magyar válaszadók 24 százaléka bízik a köztisztviselőkben, ugyanekkora arányban bíznak bennük Hollandiában is. A legkevésbé Mexikóban, Peruban (mindkét országban 10 százalék), Argentínában és Kolumbiában (mindkét országban 7 százalék) bíznak az állami alkalmazottakban.

Japánban Magyarországhoz hasonlóan a válaszadók 16 százaléka bízik az üzletemberekben. Érdekesség, hogy az utolsó négy ország között van dél-amerikai ország (Chilében 15 százalék), a legnagyobb európai uniós gazdaság (Németországban 15 százalék), egy ázsiai (Dél-Koreában 14 százalék) és egy mediterrán ország (Spanyolországban szintén 14 százalék) is.

A megkérdezettek 64 százaléka megbízhatónak ítélik az orvosokat, 61 százalékuk a tudósokat, 55 százalékuk pedig a tanárokban bízik meg. Csupán 10 százalékuk gondolja úgy, hogy a politikusokban is van bizalmuk, 14 százalékuk ugyanezt mondja a kormány tagjairól, és 15 százalékuk a reklámszakembereknek is hisz. Míg számos szakma megítélése alig változott az elmúlt néhány évben, a koronavírus-járvány idején megerősödött az orvosok helyzete, és megelőzték a tudós szakmát is, amely korábban a legelfogadottabb volt. A járvány első három hulláma alatt vizsgált országok csaknem kétharmadában megbízhatónak ítélik a tudósokat (64 százalék), ami hét százalékpontos növekedés 2019 óta. 

Az orvosokba vetett bizalom legnagyobb változásai az elmúlt években Magyarországon és Chilében történek: az orvosokat megbízhatónak minősítők aránya 19 százalékponttal emelkedett 2019 és 2021 között. 

Ugyanebben az időszakban Szaúd-Arábiában (plusz 17 százalékpont), Lengyelországban (plusz 12 százalékpont), Brazíliában és Oroszországban is jelentős, plusz 10 százalékpontos növekedés történt.

A tudósokat a megkérdezettek 61 százaléka tartja megbízhatónak, a tudósokba vetett bizalom legnagyobb növekedése 2019 óta Szaúd-Arábiában (plusz 17 százalékpont), Magyarországon (plusz 13 százalékpont), Brazíliában (plusz 9 százalékpont) és Kanadában (plusz 8 százalékpont) volt, 

míg a legnagyobb visszaesést Argentínában (mínusz 11 százalékpont) és Mexikóban (mínusz 8 százalékpont) lehetett kimutatni

A tanárok továbbra is a harmadik legmegbízhatóbb szakma: 55 százalékuk megbízik bennük, a tudósokhoz hasonlóan sok országban a tanárok bizalmi mutatói alig mozdultak el a járvány alatt, de 16 százalékponttal nőtt a tanárok iránti bizalom Szaúd-Arábiában 2019 és 2021 között, valamint kilenc pontos emelkedés volt Magyarországon és Japánban is.