A szennyezőbb tagállamok közé tartozik Magyarország

Az Európai Unió kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség 2050-re történő elérését, ehhez a következő évtizedekben jelentős mértékben kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok jelenlegi kibocsátási szintjét – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése.

A GKI csütörtöki tájékoztatása szerint megvizsgálták, hogy a legfrissebb, 2019-es adatok szerint hogy állnak az uniós országok a klímacél elérésével.

Az EU27 országainak szén-dioxid-kibocsátása 18 százalékkal csökkent 1995 és 2019 között, ugyanezen időszak alatt a GDP-arányos kibocsátás 63 százalékkal esett.

Magyarország az EU27 átlagához közel áll a 19 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkenéssel, viszont jobb a GDP-arányos kibocsátás terén, mert 80 százalékos mérséklődést ért el.

Az elmúlt 25 évben 11 tagállamban volt 20–40 százalék, illetve 11 tagállamban 0–20 százalék közötti csökkenés, 5 országban pedig növekedés történt. A legnagyobb emelkedés Cipruson (25 százalék), Luxemburgban (19) és Írországban (10), a legnagyobb mérséklődés pedig Dániában, Romániában (40 százalék) és Észtországban (35) volt.

A teljes szén-dioxid-kibocsátás változása nagyban függ a gazdasági teljesítménytől, a GDP alakulásától. A GDP-arányos kibocsátási adatokból jól látszik, hogy a fejlettebb tagállamok esetében kevesebb CO2-kibocsátás szükséges egymillió euró GDP előállításához, mint a keleti tagországok esetében – jelezte a GKI.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a keleti régiók országaiban nagyobb súllyal van jelen az ipar a GDP-ben. Ez negatívan befolyásolja az emissziót, mivel az ipar és a hozzá kapcsolódó szállítás jellemzően nagy szennyező.

Egy másik ok lehet, hogy a fejlettebb tagállamokban a háztartások saját energiamegtakarító, energiatermelő beruházásai jelentősebbek, a korszerűbb épületek pedig nagy mennyiségű fűtési/hűtési és világítási energiát takarítanak meg.

Jelenleg Magyarország is a szennyezőbb tagországok közé tartozik, de a régió tagállamaival közel egyező adatokkal rendelkezik, ami szintén azt támasztja alá, hogy egy ország gazdasági szerkezete jelentős befolyásoló tényező – mutatott rá a gazdaságkutató.

A karbonlábnyom szempontjából pozitív előrelépés, hogy 1995 óta minden uniós országban legalább 50 százalékkal csökkent az egymillió euró GDP-re jutó CO2-kibocsátás. A legnagyobb mérséklődés Észtországban volt, 93 százalékkal, ezt követi Románia 92 és Litvánia 90 százalékkal. A legkisebb csökkenés Ausztriában volt, 50 százalékkal.

Magyarország ebben a tekintetben is a középmezőnyben helyezkedik el a 80 százalékos csökkenéssel – közölte a GKI.