Hamarosan a tányérunkra kerülhet a laboratóriumi hús

Hamarosan elérkezhet az a nap, amikor az egész étkezésünket meghatározzák a laboratóriumi körülmények között előállított húsok – írja a CNBC. A készítmények a Michelin-csillagos éttermektől kezdve az élelmiszerboltok húspultjain át a gyorséttermekben is mindennaposak lesznek – vizionálta Josh Tetrick, az Eat Just nevű amerikai startup társalapítója-vezérigazgatója.

Ehhez azonban a jelenleginél lényegesen több befektetésre van szükség a területen, emellett pedig a hatósági engedélyek is létfontosságúak. Jelenleg költséges a hús ilyen körülmények közötti előállítása, ám a kutatók és a vállalkozók arra számítanak, hogy a folyamat idővel hatékonyabbá és olcsóbbá válik. Úgy vélik, ha az emberek áttérnek a mesterségesen előállított húsra, az segíthet csökkenteni a mezőgazdasági tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázokat, és enyhít az éghajlatváltozás káros folyamatain.

A mesterséges hús térnyerése 30, de akár 300 évig is eltarthat. Az Eat Justhoz hasonló vállalatok feladata, hogy az ehhez szükséges mérnöki képességeket kifejlesszék, továbbá fontos a fogyasztókkal való világos kommunikáció, hogy rávilágítsunk arra, a laboratóriumi hús miként lehet pozitív hatással az életre

– tette hozzá Tetrick.

Sokat lendíthet a hivatalos engedély

A Crunchbase adatai szerint a befektetők az elmúlt 2 évben 2 milliárd dollárt invesztáltak a szegmensbe. Idén azonban fordulat állhat be a beruházások mennyiségében és a befektetett pénz összegében. Az Eat Just és más, a területen tevékenykedő startupok azon dolgoznak, hogy megkapják a hivatalos engedélyeket az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumától, valamint az élelmiszer- és gyógyszerfelügyelettől (FDA), ez pedig meggyőzheti a befektetőket, hogy megéri pénzt áldozni a projektre.

Az egyik ágazati befektető, a LeverVC arra számít, hogy már az idén zöld jelzést kapnak a hatóságoktól.

„Számos vállalat van, amely kísérleti jelleggel olyan létesítményeket épít, amelyek alkalmasak laboratóriumi húskészítmények előállítására. Ahhoz azonban, hogy megfelelő mennyiségben folyjon a gyártás, számos beruházásra van szükség, mindehhez nagy mennyiségű acél és még több idő kell” – mondta Nick Cooney ügyvezető.

Az Eat Just nagy áttörést könyvelhetett el az elmúlt két évben. 2020 decemberében megkapta a szükséges engedélyeket Szingapúrban, hogy mesterséges csirkehúst állítson elő és árusítson kereskedelmi fogyasztásra.

Az így előállított hús valódi állati eredetű terméknek számít, hiszen állatok sejtéből épül fel.

Ez igazi hús. Egy állati szövetből biopszia (orvosi eljárás, melynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el – a szerk.) segítségével, vagy egy sejtbankból nyerjük ki hozzá a szükséges sejtet. Ezt követően azonosítjuk a sejt táplálásához szükséges tápanyagokat, a húst pedig egy úgynevezett bioreaktorban készítjük el, amelynek rozsdamente acél az alapja

– magyarázta Josh Tetrick.

A vállalat eddig mintegy 700 embert látott el mesterséges hússal Szingapúrban, Tetrick reméli, hogy ez a szám növekedni fog, és hamarosan más országban is elkezdhetik tevékenységüket.

Látják benne a fantáziát, áramlik a tőke

Az Eat Just vállalat már felkészült a termelés beindítására. A vállalat Good Meat részlege ugyanis 267 millió dolláros alaptőke-emelést jelentett be. Tavaly augusztusban pedig közölték, hogy megegyeztek a Doha Venture Capitallel, valamint a Qatar Free Zones Authorityvel, hogy közösen hoznak létre egy mesterséges hús előállítására alkalmas létesítményt Katarban.

A Good Food Institute nonprofit kutatócsoport szerint több mint 100 startup foglalkozik mesterséges hústermékek előállításával, és a nagyobb cégek is egyre több fantáziát látnak a szegmensben.

Utóbbira példa a fehérjegyártó spanyol biotechnológiai óriás, a JBS, amely tavaly év végén felvásárolta a BioTech Foodsot, majd 100 millió dollárt fektette be a mesterségesen előállított húsiparba, Brazíliában pedig egy kutatási-fejlesztési központot létesített.

„A világ nem éri el a karbonsemlegességet, ha nem foglalkozik megfelelően az élelmiszerrel és a termőterületekkel” – mondta Caroline Bushnel, a Good Food Institute alelnöke.