Kína atomcsökkenést prédikál, de atomot készít?

Kína atomarzenálja csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja – köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország – előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy megakadályozza az atomfegyverek további terjedését.

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (atomsorompó-szerződés, NPT) felülvizsgálati konferenciája előtt, hétfőn kiadott közös nyilatkozatában az öt atomnagyhatalom hangsúlyozta, hogy „együtt kíván működni valamennyi állammal olyan biztonsági környezet létrehozásában, amelynek köszönhetően nagyobb haladást lehet elérni a leszerelésben, s amelynek végső célja egy atomfegyverek nélküli világ létrehozása”.

Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési szolgálatának főigazgatója történelmi jelentőségű dokumentumként jellemezte keddi sajtóértekezletén az öthatalmi nyilatkozatot.

Az AFP hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Kína mindig visszautasítja Washington meghívását az atomfegyverek számának csökkentéséről szóló amerikai–orosz tárgyalásokra arra hivatkozva, hogy az ő atomarzenáljaik sokkal nagyobbak a kínainál.

A stockholmi központú békekutató intézet (SIPRI) becslése szerint az Egyesült Államoknak 5550, Oroszországnak 6255, Kínának pedig 350 atomfegyvere van.

„A világ nukleáris robbanófejeinek 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Visszafordíthatatlanul és jogilag kötelező módon csökkenteniük kell atomarzenáljukat. Kína mindig ahhoz tartotta magát, hogy elsőként soha nem vet be atomfegyvert, és csak a védelme szempontjából szükséges, minimális szinten tartja nukleáris fegyvereinek számát, de megbízhatóságuk, védő- és elrettentőképességük növelése érdekében folytatja modernizációjukat. Tehát nem igaz amerikai tisztségviselők azon állítása, hogy Kína rohamléptekben növeli nukleáris képességeit” – jelentette ki Fu Cung.

A brit és az amerikai média az utóbbi hónapokban kiadott több olyan jelentést is, miszerint Peking magas szintű szakértelemre tett szert a kiszámíthatatlanabb röppályájú és nukleáris robbanófejek hordozására képes hiperszonikus rakéták fejlesztése terén. Kína egyebek között olyan új, hiperszonikus rakétát tesztelt, amely repülése közben maga is képes rakétát indítani, és ilyen technológiával egyelőre sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezik – idézte az egyik ilyen jelentést az AFP.

Az amerikai védelmi minisztérium egy novemberi jelentésében azt állította, hogy Kína gyorsabban növeli a nukleáris erejét, mint azt korábban sejteni lehetett, és 2030-ra már ezer nukleáris robbanófeje lehet.