Nagy reményekkel kezdi uniós elnökségét Franciaország

A naptár fordultával az Európai Unió Tanácsának elnöki pozíciója is cserélődött, így azt most fél évig Franciaország töltheti be – írja az Infostart. A francia elnökség jelszava az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) és a fő célok között szerepel az  európai stratégiai szuverenitás meghatározása illetve egy a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása.

Párizs a célok elérése érdekében megreformálná a schengeni térséget és új határvédelmi mechanizmusokat vezetne be, továbbá a gazdasági, oktatási, és katonai kihívásokra jobb válaszokat adó Európát hozna létre.

Az időközben az elnökválasztási kampányát is folytató Emmanuel Macron francia elnök december elején a francia elnökséget beharangozó beszédében a klímaváltozással kapcsolatos problémákat és a digitális átállást emelte ki fő célokként, ugyanakkor a növekvő egyenlőtlenségek kezelését és a migrációs nyomás megoldását is említette az európai demokráciák destabilizálására tett kísérletekkel szembeni fellépés mellett.

Sokan szeretnék, ha az Európát sújtó válságokkal szemben az egyes - uniós - nemzetek egyedül cselekednének. Noha az egyes nemzetek adják erőnket és büszkeségünket, elengedhetetlen, hogy Európa egységes legyen. A jelen kihívásai arra figyelmeztetnek, hogy hatékonyabbnak, határozottabbnak, önállóbbnak, függetlenebbnek és egységesebbnek kell lennünk

– mondta Macron, aki szerint a francia elnökség a koronavírus-járványt követő gazdasági kilábalás és a klímapolitikai törekvések összeegyeztetését is hangsúlyozta.

Ugyancsak ekkor beszélt arról is, hogy Franciaország szorgalmazni fogja a halálbüntetés globális eltörlését is, így az azt még mindig alkalmazó országok részére konferenciát tervez és egy ENSZ-határozat elfogadását is keresztül kívánja vinni, melynek értelmében kötelezővé tenné az országoknak a halálos ítéletek meghozataláról és végrehajtásáról szóló adatok nyilvánosságra hozását.

A mostani elnökség 1950 óta a tizenharmadik alkalom Franciaország számára. Utoljára 2008-ban került sor az országra, Nicolas Sarkozy elnöksége idején. Párizs közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális európai csúcsértekezletet.

Az uniós elnökséget a 27 tagállam kormányai hathavonta történő váltásokkal látják el, melynek keretében minden év január 1. és július 1. jelzi a váltás időpontját.  A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt.

Ez az elnökségi trió most Franciaország mellett Csehországot és Svédországot tartalmazza, melyek a következő két elnöki címet töltik majd be. A trió a tervek szerint az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása terén kíván fejlődést elérni.

Az uniós elnöki címet Magyarország is betöltötte már 2011-ben és 2024-ben újra be fogja tölteni.