Újra divatba jött a védjegybejelentés

Apenta, Tonogen, Kalmopyrin, Fabulon, Sulfotin, Rubophen – talán nem is gondolnánk, hogy ezek a márkanevek milyen régóta vannak velünk, sőt, van közöttük olyan is, amely több mint 100 éve kötődik egy-egy termékhez. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelenthető védjegyek a megkülönböztethetőséget és az egyediséget szolgálják. Tavaly is nőtt a beadott oltalmi igények száma hazánkban – juttatták el közleményükben.

Mindennapjainkat alapjaiban befolyásolják a minket körülvevő mintázatok: az utcán sétálva, bevásárlásnál, az interneten szörfölve, szórakozás közben vagy bármilyen más élethelyzetben is olyan vizuális vagy éppen audiovizuális élmények érhetnek minket, amelyek meghatározók lehetnek a döntéseinkben. Egy márkajelzés, egy szín, egy szignál sokszor azonnal valamilyen terméket vagy szolgáltatást juttat eszünkbe. Nem csoda, hogy a vállalkozások, alkotó- vagy kulturális műhelyek (gondoljunk itt például zenekarokra, színházakra, múzeumokra) tudatosan olyan megkülönböztető jelzéseket használnak, amelyektől azonnal felismerhetővé válnak: 

ilyenek akár a piros pöttyök, egy pipa, egy részben megevett alma vagy épp a Tankcsapda, esetleg a Radnóti Színház logója.

A megkülönböztethetőséget szolgáló jelzések, azaz a védjegyek már több mint 100 éve is fontosak voltak, hiszen ezzel az emberek különbséget tudtak tenni egyes termékek között és a vállalkozások könnyebben tudták hirdetni saját magukat vagy áruikat. Ráadásul a védjegyoltalom az egyetlen olyan szellemitulajdon-védelmi forma, amely korlátlan alkalommal megújítható, így nem ritkák a több mint százéves védjegyek sem.

A védjegybejelentés napjainkban újra virágkorát éli. 

A 2021 ebből a szempontból is kiemelkedőnek tekinthető, hiszen 4192 bejelentéssel a tavalyi volt az elmúlt 10 esztendő második legintenzívebb időszaka: csak 2012-ben érkezett be több védjegyoltalmi kérelem a hivatalhoz (4599), és az elmúlt 4 évet tekintve is folyamatosan növekedtek a számok. 2021-ben a legtöbb bejelentési kérelem gyógyszergyáraktól (Egis, Richter) és a közigazgatásból (Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyar Turisztikai Ügynökség) érkezett, de több magyar vállalkozás (például WeLoveShirts, Lajvér Borház) is jeleskedett ezen a területen.

Magyarországon immár 126 éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik a bejelentésekkel – ennek megfelelően hazánkban is találhatunk szép kort megélt védjegyeket. 

A legidősebb magyar védjegy az Apenta ásványvízé, 

amelyet 1899. április 19-én, vagyis 123 évvel ezelőtt jelentettek be. A gyógyszeripar területén szintén találhatunk régóta létező védjegyeket: a Richter gyógyszergyár 1902. november 19-én jegyeztette be a Tonogen szóvédjegyet, 1910. november 15-én a Kalmopyrint, 1971. január 14-én pedig a Fabulont, az Egis 1914. február 3-án a Sulfotint, a Chinoin pedig 1942. október 31-én a Rubophent.

Érdekes a Tisza cipő ábrás védjegyének története. Az 1970. október 6-án bejelentett védjegy oltalma ugyanis 2000-ben megszűnt, így az eredeti tulajdonosok helyett egy másik vállalkozás élesztette újra sikeresen a cipőmárkát a már ismert logót használva. Az ügy végül 10 éves pereskedésbe torkollt, ám végül a bíróság precedens értékű ítéletében nem adott helyt az eredeti tulajdonos védjegytörlési és védjegybitorlási kérelmének.