Gattyán György pártjának úgy tűnik, minden körzetben lesz képviselőjelöltje, ezért anyagi áldozatokat is hoztak a jelöltek, de az átláthatóságot hirdető párt egyelőre nem beszélne arról, hogy mennyit költ a kampányra.
Mind az üzleti életből, mind a civil szférából csak pozitív és támogató visszajelzéseket kaptunk, egyre több a szimpatizánsunk
– nyilatkozta Gattyán György milliárdos üzletember, a Docler Holding alapítója a VG-nek azzal kapcsolatban, hogy a pár hónapja bejegyzett pártnak milyen fogadtatása volt itthon.
Az ország egyik leggazdagabb üzletembere évekig kerülte a nyilvánosságot, nem sűrűn adott interjúkat, azonban tavaly novemberben tévé- és online reklámokban, illetve fizetett tartalomként különböző portálokon jelentek meg a vele készült PR-beszélgetésből részletek. A több mint félórás interjúban nem esett szó Gattyán politikai ambícióról, csak a cégcsoport tevékenységeiről, társadalmi felelősségvállalásáról, jótékonykodásáról beszéltek, majd később újabb videók jelentek meg, amelyekben a milliárdos már azt jelentette be, hogy Legnagyobb Vállalkozás néven tudásközpontot indít. Az üzletember nevével fémjelzett kezdeményezés akkor azt kommunikálta, hogy
2022 nyarára felméri a magyar lakosság véleményét és igényeit az állami szektor által nyújtott szolgáltatások digitalizációjáról.
Gattyán közzétett egy „álláshirdetést” is, amelyben beszédesen az állt, hogy az elképezéséhez 106 képviselőt keres az ország 106 választókerületében, a tudásközpont pedig négy területen: az oktatásban, az egészségügyben, a hivatali ügyintézésben felmerülő problémákra, illetve a korrupcióra akar megoldást kínálni.
Az országgyűlési választások előtt öt hónappal a kezdeményezést a sajtó egyértelműen politikai belépőként értelmezte, majd decemberben a Docler vezetője be is jelentette, hogy Megoldás Mozgalom (MEMO) néven pártot alapít, és megméretteti magát a 2022-es parlamenti választáson. Az Egységben Magyarországért nevű többpárti koalíció azonban bírálta az új párt bejelentkezését, mert Gattyáknék nem méretették meg magukat az ellenzéki előválasztáson, amelynek a célja éppen az volt, hogy mindegyik választókerület kormánypárti jelöltjével szemben kiválasszák a közös ellenzéki jelöltet.
„Annyit szánok erre, amennyi szükséges.
Új láncreakciókat kell beindítani, új szemléletet kell megismertetni, elfogadtatni az emberekkel Magyarországon,
ennek pedig nem lehet gátja a pénz”
– közölte írásos válaszában Gattyán arra a kérdésünkre, hogy mennyit szánna a frissen megalakult pártja finanszírozására.
Az erotikus és jövendőmondó online szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán egy évtizede előkelő helyen szerepel a magyar milliárdosokat bemutató listákon.
A Szakonyi Péter szerkesztésében megjelenő, A 100 leggazdagabb nevű kiadvány 2002 óta, a magyarországi Forbes magazin 2014-es indulása óta rangsorolja a legvagyonosabb magyarokat. A milliárdos üzletember A 100 leggazdagabb listára 2011-be került be 33 milliárdra becsült vagyonával, a Forbes összeállításában már a kezdetek óta szerepel, sőt a magazin első különszámába 174 milliárdos vagyonával már a leggazdagabb magyarként került be, megelőzve Csányi Sándor OTP-vezért és a néhai Demján Sándort, a TriGránit egykori elnökét is.
A legfrissebb 2021-es Forbes-lista összeállítói szerint Gattyának 253,8 milliárdja volt, a Szakonyi-féle kiadvány azonban már 305 milliárdra becsülte a vagyonát.
Többen cikkeztek arról, hogy a milliárdos már most több százmilliót költhetett el reklámokra a hivatalos kampányidőszak megkezdése előtt, mivel hónapok óta a láthatóak a Legnagyobb Vállalkozás óriásplakátjai az utcákon, a különböző tévéreklámjai pedig a legnagyobb kereskedelmi csatornákon futnak mind a mai napig, amelyek hivatalosan nem minősülnek politikai reklámnak. „Gattyán György az elmúlt hetekben többször leszögezte, hogy a Legnagyobb Vállalkozás KFT. és a Megoldás Mozgalom két külön entitás. A Legnagyobb Vállalkozás 2021 októbere óta aktív, első megjelenései tavaly novemberre tehetők” – olvasható a közleményükben. Azaz a közleményük szerint
a Gattyán György által életre hívott Legnagyobb Vállalkozás hirdetései nem a Gattyán-párt kampányát szolgálják, azok csupán egy „innovációs, szemléletformáló kampány” részei,
hiszen – ahogy írják – mindkét nagyobb hazai politikai tömörülés tagjai „egyre gyakrabban beszélnek a digitalizációról.”
A Legnagyobb Vállalkozás bevallása szerint októberben, majd novemberben is megkereste a lehetséges sajtóorgánumokat, az RTL Klubot, a TV2-t és az MTVA-t a digitalizációról szóló kampány miatt. Ezt követően a reklámok novemberben a két nagy kereskedelmi csatornákon jelentek meg először, a mostani tévéreklámok „a beérkezett árajánlatok közül és a nézőközönség összetétele miatt”csak a TV2-n futnak.
Egyelőre semmilyen külső forrást, támogatást nem vettünk igénybe. A Megoldás Mozgalom önfenntartó, kizárólag az alapító, Gattyán György vagyonából gazdálkodik
– mondta el a VG-nek Huszár Viktor, a MEMO alelnöke. Hozzátette azonban, ha lehetőség nyílik rá, akkor állami forrásokból is gazdálkodna a párt.
„Országos lista esetén, a törvényi szabályozás adta lehetőségekkel élnénk,
hiszen azok nem Gattyán Györgyöt illetik meg, hanem azokat a képviselőinket, akik az elmúlt hónapokban nagyon keményen dolgoztak és
a sikerért már most is komoly anyagi áldozatot hoztak”
– fogalmazott az alelnök. A milliárdos Gattyán pártjának közlése szerint a jelöltjeinek azért kellett anyagi áldozatot hozniuk, hiszen „főállásban egy vagy több munkahelyen is dolgoznak” és így kellett aláírásokat gyűjteniük.
Idén minden pártlistát állító párt –, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább hetvenegy egyéni választókerületben állított jelöltet – a központi költségvetésből közel
1,177 milliárd forintnyi támogatásra lesz jogosult.
A kormánypártok, illetve az ellenzéki koalíció már a kampányidőszak kihirdetése napján bejelentették: mind a 105 jelöltjüknek összegyűjtötték a szükséges aláírásokat, a Megoldás Mozgalom azonban a leadási határidő utolsó pillanatában is gyűjtötte az ajánlásokat. Végül a párt országos listát is tudott állítani és 103 jelöltje leadta az ajánlásokat. A párt listavezetője Gattyán György lett, de a párt közlése szerint még korai lenne arról beszélni, hogy az üzletember beülne-e egyáltalán a parlamentbe, ha az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépnék.
Gattyánék a digitalizáció fontosságát azért is tűzték ki a zászlójukra, hogy a korrupciót és az átláthatóságot is biztosítani lehessen a politika működésében, ezért megkérdeztük, hogy követhető lesz-e a párt anyagi kiadásai a nyilvánosság előtt.
Mivel nem a választók adóforintjait költjük, hanem magánvagyont, így nem tartjuk fontosnak, hogy a költéseinkről most beszámoljunk
– közölte az alelnök. Hozzátette, az Állami Számvevőszék ellenőrzi a pártok kampányra fordított kiadásait, így eleget téve törvényi kötelezettségeknek, a részletes költségvetést idővel nyilvánosságra hozzák.
Arra a kérdésünkre, hogy a pár hónapja alakult párt elindulna-e az önkormányzati, illetve az Európai parlamenti választásokon, azt a választ kaptuk, hogy a MEMO nem „toronyban”, hanem „térben” gondolkodik azaz hosszútávra terveznek, mert – ahogy írták – „tudjuk, hogy a mozgalomban sok tehetséges ember fog csatlakozni, akik értékrendjüknek megfelelően hisznek a szemléletváltásban.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.