BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Roszatomot célozhatják az újabb nyugati szankciók

A Biden-kormányzat a Roszatom elleni szankciók bevezetését fontogatja.

Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a Biden-kormányzat komoly szankciók bevezetését fontolgatja az orosz állami tulajdonú atomenergetikai vállalat, a Roszatom ellen, amely jelenleg a világ atomerőműveinek egyik fő üzemanyag- és technológiaszállítója – számolt be róla a Bloomberg.

A források szerint azonban még nem született meg a végleges döntés, és a Fehér Ház egyeztet az atomenergia-iparral a lehetséges következményekről és piaci hatásokról.

A Roszatom azért nagyon kényes célpont, mert a céghez és leányvállalataihoz köthető a világ urándúsításának csaknem 35 százaléka, és az elmúlt évek során több megállapodást kötöttek arról, hogy a nukleáris fűtőanyagot Európa országaiba szállítják. Szintén vékony a jég amiatt is, hogy báminemű büntetést is vezetnek be, annak nem szabad veszélyeztetnie a Roszatom Iránnal kapcsolatos tevékenységét, amelyet az ázsiai ország nukleáris programját korlátozó megállapodás feltételei szerint végez, és amellyel kapcsolatban Joe Biden pont erősíteni szeretné a nemzetközi együttműködést.

A szankció belengetésének hírére a szaktor részvényei szinte mind megugrottak, 0,7 és 6 százalék közötti pluszokat értek el.

Fotó: Shutterstock

Egyelőre az sem világos, hogy a tervezett szankciók mit jelentenének az amerikai atomerőművekre és az üzemanyag-importőrökre nézve. Oroszország az Amerikai Egyesült Államokba importált urán 16,5 százalékát adta 2020-ban, és

az amerikai kereskedelmi célú atomreaktorok működtetéséhez szükséges dúsított urán 23 százaléka is innen származik.

Az atomreaktorokat általában 18-24 havonta kell újratölteni, és az ellátásbiztonság miatt legtöbbször évekre előre vásárolnak üzemanyagot, ráadásul jelentős készleteket tartanak fenn.

Joe Biden kormánya kedden a nyersolaj, a szén és több más energiatermékek orosz importjának betiltását jelentette be, az urán azonban nem szerepelt a listán.

Az biztos, hogy az urán világpiaci árát bármilyen szankció számottevően megemelhetné, ami érzékenyen érintene nagy nukleáris üzemeltető vállalatokat, mint például a Southern Co. és a Constellation Energy Group. Ugyanakkor a drágulásnak lennének nyertesei is, az uránbányászattal foglalkozó, egyaránt amerikai Energy Fuels és az Ur-Energy számára mindenképpen pozitívum lenne.

Az Amerikai Urángyártók Szövetsége (Uranium Producers of America) az elmúlt napokban felszólította Joe Bident és kabinetét, hogy az orosz uránimportot betiltására, ezzel egyidejűleg a nukleáris iparág más szereplői a szankciók bevezetése ellen lobbiztak.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen orosz uránunk, sem dúsításunk. Az orosz urán ugyanis olcsóbb, mintha máshonnan kellene beszerezni

– fejtette ki Chris Gadomski, a Bloomberg nukleáris ipari elemzője.

Fotó: Shutterstock

A szankciók életbelépése esetén Franciaországból, Japánból és Kínából származó dúsított urán importálásával helyettesítheti Amerika az eddig Oroszországtól vásárolt mennyiséget.

Úgy gondolom, kedvező helyzetben vagyunk a rövid távú dúsított uránellátás tekintetében, hiszen az üzemeltetők rendelkeznek az idei tavaszi és őszi üzemanyag-utántöltéshez szükséges készletekkel. Ez időt ad a reagálásra

– fejtette ki Maria Korsnick, a Nuclear Energy Institute vezérigazgatója.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.