Folytatódnak a béketárgyalások, a Donbasz sorsa még nem dőlt el

Újabb tárgyalási fordulót tart hétfőtől az ukrán és az orosz küldöttség Törökországban. A török elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokra Isztambulban kerül sor.

Recep Tayyip Erdoğan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap telefonon egyeztetett egymással. A megbeszélésen Erdoğan ismételten kijelentette, hogy Törökország kész közreműködni az ukrajnai tűzszünet megteremtésében és a térség humanitárius helyzetének javításában.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.

Zelenszkij: Ukrajna területi épségéről nem tárgyalunk

Zelenszkij az éjszaka folyamán közzétett videóüzenetében világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják.

Az ukrán elnök korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem nukleáris státus kérdésében készen állnak a megegyezésre.

Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és nácitlanításról, valamint az orosz nyelv védelméről nem

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij abban az interjúban, amelyben a háború kitörése óta először nyilatkozott az orosz sajtónak. A Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportálon vasárnap este megjelent interjújában rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy

a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv.

Az interjú során ugyanakkor arról is beszélt, hogy hajlandó kompromisszumos megoldás kialakítására a Donbasz régióval kapcsolatban – számolt be róla az Al Dzsazíra. Az ukrán elnök szerint ha minden megszállt területet fegyverrel akarnának visszaszerezni Oroszországtól, az a harmadik világháborúhoz vezethetne.

Még bizonytalan, hogy lesz e népszavazás Luhanszkban

Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a Luhanszki Népköztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról

– jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.

„Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton” – mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.

Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki népköztársaságoknak jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.

A két politikus nyilatkozatára azt követően került sor, hogy Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap délelőtt kijelentette, hamarosan népszavazást tarthatnak a népköztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról.

Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni

– nyilatkozta.

A nagy port kavaró nyilatkozatra reagálva Paszecsnyik vasárnap este újságíróknak elmondta, hogy a magánvéleményét osztotta meg a népszavazás lehetőségéről, amellyel kapcsolatban jelen pillanatban nem folynak előkészületek.

A nyugati országok mégsem készülnek rendszerváltásra

Joe Biden amerikai elnök vasárnap személyesen is megerősítette, hogy nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban. Előző napi varsói nyilatkozatában az elnök arról beszélt, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, de szavait később a Fehér Ház és Antony Blinken külügyminiszter is úgy pontosította, hogy ezzel nem az országon belüli hatalomról beszélt, hanem annak megakadályozásáról, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon Oroszország szomszédai és a régió felett.

Bident vasárnap egy washingtoni templomi szertartásról távozva személyesen is megkérdezte egy újságíró arról, hogy rendszerváltásra szólított-e fel Oroszországban, és azt válaszolta, hogy nem.

Emmanuel Macron francia államfő óva intett a szavak és a tettek fokozásától Ukrajnában, miután Joe Biden amerikai elnök mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Én nem használnék ilyen szavakat, hiszen továbbra is rendszeresen beszélek Putyin elnökkel

– nyilatkozta a francia elnök.

„Meg akarjuk állítani a háborút, amelyet Oroszország indított Ukrajnában. Ez a cél, és ha ezt akarjuk, akkor nem szabad a feszültséget növelni, sem szavakban, sem tettekben” – vélte Emmanuel Macron. Hozzátette, hogy hétfőn vagy kedden ismét beszélni fog Vlagyimir Putyinnal a hetek óta ostrom alatt álló Mariupol lakosságának evakuálásáról.

Reagált Biden szavaira a német kancellár is. Olaf Scholz elmondta, hogy a NATO-nak nem célja a vezetés leváltása Oroszországban.

Az ARD német televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a demokráciának, a szabadságnak és a jogállamiságnak mindenhol van jövője, de az egyes országokban a népnek magának kell megküzdenie a szabadságért. A Nyugatnak szerinte az a feladata, hogy garanciákat nyújtson arra: nem sértik meg az egyes országok függetlenségét és területi egységét. 

Ukrajna Csernobil fegyvermentesítését kéri

Ukrajna arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap éjjel.

Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos korábban arról számolt be, hogy az úgynevezett tiltott zónában több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt. Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába.

Egy héttel korábban a NAÜ még úgy nyilatkozott, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.

Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics polgármestere hétfő hajnalban egy videóban arról számolt be, hogy városukból, ahol az erőműnél dolgozókat szállásolták el, kivonultak az orosz erők. A múlt héten a térségért felelős kormányzó, Olekszandr Pavljuk közölte, hogy a polgármestert orosz katonák elrabolták, Fomicsev azonban most azt mondta, hogy dolgozik, és nem működik együtt az orosz erőkkel.