Az oroszok szerint sikeres a „különleges katonai hadművelet”, de Zelenszkij másképp látja

Háborúellenes koalíciót kért Zelenszkij

Az ukrán elnök a dohai fórumon szólalt fel előre be nem jelentett videós üzenet formájában, ahol a világ vezetői foglalkoznak a legégetőbb globális problémákkal. 

Zelenszkij szerint a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés veszélyt jelent az egész bolygó számára. 

Az esemény résztvevőihez intézett beszédében azt mondta: a történtekből a nemzetközi közösség azt a tanulságot vonhatja le, hogy minden országnak szüksége van nukleáris fegyverekre, hogy meg tudja védeni magát egy invázióval szemben. Zelenszkij szerint egyetlen ország sem használhatja az energiát fegyverként a világ zsarolására. Egyúttal felszólította a fórum házigazdáját, Katart, hogy növelje az olaj és a gáz kitermelését. Az ukrán elnök egy háborúellenes koalíció létrehozását szorgalmazta, továbbá kijelentette, hogy olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a nagy országok se tehessék azt, amit csak akarnak. 

Mindkét oldalon rengeteg az áldozat

Oroszország szerint a háború első szakasz véget ért, és sikeres a „különleges katonai hadművelet”. A következő fázisban keletre terveznek nyomulni, a donbaszi régióba, amelyet teljesen a magukénak akarnak. 

Zelenszkij azonban másképp értékeli a helyzetet és 16 ezer orosz katona haláláról számolt be, ezzel szemben az orosz védelmi minisztérium 1351 elhunyt katonát jelentett. 

Ezt erősítette meg egy vezető katonai elemző is, aki szerint az orosz inváziós stratégia kudarcot vallott. Úgy találja, az oroszok nagyon elszámolták magukat, amikor alábecsülték Ukrajna képességeit. Az oroszok megpróbálják minimalizálni az állomány veszteségét, ezért a közelharc helyett inkább légi- és a tüzérségi támadásokat indítanak, amely viszont több civil áldozattal jár. Az orosz erők továbbra is ostromolják az ukrán nagyvárosokat, köztük Harkivot, Csernyihivet és Mariupolt – írja a BBC. Az ukrán ügyészség információi szerint eddig 136 gyermek vesztette életét a háborúban, és 199 sebesült meg súlyosan. A mentősök és a katasztrófavédelem lélekszakadva küzdenek. Az elmúlt 24 óra leforgása alatt 59 helyen takarították a romokat. A Pentagon szerint az ukrán erők képesek arra, hogy visszafoglalják Herszont, amely az egyik elsőként elesett város volt.

Bajba kerülhetnek az orosz tisztviselők, ha „nem megfelelően kommunikálnak”

Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb törvényt írt alá az állítólagos hamis információk terjesztésének tilalmáról, amelynek hatálya kiterjed az állami hatóságok, a nagykövetségek és a kereskedelmi képviseletek munkájáról szóló tájékoztatásokra. A hamis információk terjesztői 700 ezer és 1,5 millió rubel közötti pénzbírsággal vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Tisztségviselők esetében a büntetések még nagyobbak: ők 3-5 millió rubel közötti pénzbírságra vagy 

5-10 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.

Hackerek fenyegetik Putyint

Mindeközben súlyos orosz állami titkok kerülhettek nyilvánosságra az Anonymous nemzetközi hackercsoport szerint. Az Ukrajnát támogató #OpRussia művelet keretében feltörték az orosz központi bank számítógépes biztonsági rendszerét és 28 gigabájtnyi dokumentumot szereztek meg, köztük levelezéseket, átutalásokat, az oligarcháik üzleti titkait, eltitkolt gazdasági jelentéseket, más országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokat, valamint információkat a kormány regisztrált támogatóiról. Az Anonymous videós üzenetében arra 

figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy minden titkát nyilvánosságra fogják hozni. 

A hackercsoport a felvételben „hazugnak, diktátornak, háborús bűnösnek és gyermekgyilkosnak” nevezte a moszkvai vezetőt.

Kína lavírozik, a japánok behúzták a vészféket

Óvatos egyensúlyozásra kényszerül Kína az ukrán válságban. Ha Kína nyíltan kiáll Oroszország mellett, ismét nyugati szankciókkal kénytelen szembesülni. Ám a legyengült orosz piac vonzóvá vált a kínai tőkebefektetőknek. A kínai–orosz fegyverüzlet, gazdasági támogatás kérdése továbbra is homályos, nem kizárt, hogy Peking és Moszkva a világ háta mögött titkos kétoldalú megállapodást kötött. 

Oroszország a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott. A műveletre azután került sor, hogy Moszkva az ukrajnai háború nyomán hozott japán szankciók miatt megszakította a béketárgyalásokat Tokióval. A gyakorlaton több mint háromezer katona vett részt, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki. A japán média szerint a helyszín azon a területen van, amelyet 

a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, és amelyre Tokió még mindig igényt tart. 

A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között. A Kreml közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután az nyíltan barátságtalan álláspontot képvisel Oroszországgal szemben.