BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Érdekes ötlet: ilyen hosszú filmek mellett visszatérhetnek az előadás közbeni szünetek a mozikba

A mozik aranykorában bevett gyakorlat volt, hogy egy meghatározott dramaturgiai ponton szünetet tartottak az előadás közben. Ezzel elhinthettek az alkotók egy cliffhangert a film közben, amivel fokozhatták az izgalmat, illetve a közönség is kaphatott pár percet, hogy felkereshesse a mosdót és kicsit átmozgathassa magát a folytatás előtt. A szünet az egyre rövidebb filmek miatt eltűnt a mozik eszköztárából, de a 2010-es évek egyre hízó mozgóképes monstrumjai ismét életre hívhatják ezt a megoldást.

Hollywood az elmúlt években egyre inkább próbára teszi a nézőközönség türelmét, és legfőképpen a vizelettartási képességét. A '90-es és a 2000-es évek zömében a másfél órás játékidő volt széle körben elfogadott, a 2010-es évektől viszont fokozatosan kitolódik a filmek játék idejének felső határa. A The Guardian írt róla hosszabban, hogy manapság a blockbusterek 2 órás hossznál kezdődnek és egyre jellemzőbb a 2,5, de akár a 3 órás játékidő is.

Egy film hossza több szempontból is lényeges tervezést igényel. Egyrészt a történetmesélés fontos eszköze, amire különösen oda kell figyelni, hogy egy alkotás ne legyen se összecsapott, se pedig feleslegesen vontatott. Az alkotóknak tudniuk kell, hogy milyen keretek között képzelik el a történetük elmesélését és ha szeretnének egy több mint két órás filmet leforgatni, akkor az időt fel kell tölteniük tartalommal. Egy 90 perces alkotás esetében pedig azt kell szem előtt tartani, hogy csak annyit meséljen el a stáb, amit ki is tudnak fejteni.

Az alkotói oldal mellett viszont a gazdasági szempont fontos, egészen konkrétan, hogy hányszor lehet az adott filmet levetíteni. A moziláncok számára a túlságosan hosszú filmeket kevésbé éri meg műsoron tartani, mivel egy nap kevesebb előadást tudnak kitűzni egy 180 perces filmből, mint egy 100 percesből.

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Ezt jól mutatja a The Irishman című Martin Scorsese film kálváriája, amit egy nagy stúdió sem akart befogadni, mert olyan hosszúnak találták, amire az átlag mozilátogató már nem fog beülni a széksorok közé.

Így végül a Netflix adott zöld utat a projektnek, hiszen az otthoni képernyők előtt könnyebben fogyasztható a 3,5 órás játékidő. Scorsese egyébként a képregényfilmes műfajt okolta azért, hogy a gengszter eposzára nem volt igény Hollywoodban, szerinte a stúdiók már csak a vidámpark jellegű szuperhős mozikra tartanak igény. A rendező szerint ezek az alkotások nem is tekinthetők filmeknek, inkább számítanak vásári látványosságnak.

Nem nézem őket. Én megpróbáltam, de ezek nem is filmek.

- mondta Martin Scorsese a Marvel filmes univerzum alkotásairól egy Empire-nek adott interjújában.

Az alkotók számára intő jel lehetett volna az Irishman esete, viszont az alig fél évvel a premier után berobbanó koronavírus-járvány jelentősen átrajzolta a filmfogyasztást. Mivel a mozik bezártak a közönség jelentős része talált rá az online streamingre világszerte, ez pedig megnyithatja az utat az egyre hosszabb filmmonstrumok előtt. Érdemes az Igazság ligájának a Snyder vágására gondolni, ami az HBO streaming platformján jelent meg a maga több mint 4 órájával.

Fotó: Dombóvári Tamás

Látható tendencia, hogy a filmek egyre hosszabbak lesznek, viszont a teljes streaming-átállás még nem következett be, sok alkotás még mindig a nagy vásznon debütál. Az elmúlt időszakban ilyen film-óriás volt a 181 perces Bosszúállók Végjáték, a 163 perces James Bond: Nincs idő meghalni, vagy a nemrég startolt Robert Pattinson főszereplésével készült The Batman, ami 176 percre nyúlt.

Ennyi időt egy helyben végig ülni igazi kihívás, viszont a The Guardian újságírója szerint a jelenlegi trendek ismét életre hívhatnák az előadás közbeni szünetet. A filmszínházak aranykorában bevett eljárás volt, hogy 10-15 perces szüntet tartottak a filmek közben, akárcsak a színházi előadásoknál. Egyébként ez a szokás pont a színdarabokból került át a filmvilágba, azonban menet közben kikopott onnan. Egy megfelelő dramaturgiával megtervezett szünet a történetmesélést is kiegészíthetné, illetve a filmkészítők számára is kitágítaná azt a teret, amin belül az alkotásukat megálmodhatnák.Aki látta a korábban felsorolt filmeket, az megerősítheti, hogy mosdószünet nélkül igen nehéz végig ülni őket. 

Ráadásul a szünet intézményének feltámasztása nem csak a közönséget kímélné meg és az alkotóknak adna nagyobb mozgásteret, hanem a moziknak is bevételi forrást nyújthatna. Az előadás szünetében ismét be lehet vásárolni a büfében is, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy nachos tál kitartana a Végjáték utolsó fél órájáig. Az biztos, hogy hozzá kellene szoknunk egy néhány perces szünethez a filmszínházakban, de a jelenlegi filmes trendek mellett egyre logikusabb döntésnek tűnik a mozikultúra bizonyos fokú megreformálása.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.