Kijev szerint már csak 10 napig kell kitartaniuk

Ukrajnának a következő hét-tíz napban kell még visszavernie az orosz támadásokat ahhoz, hogy Moszkva ne mondhassa ki magáról, hogy győzelmet aratott – nyilatkozta egy magas rangú kormánytisztviselő a Reutersnek.

Vagyim Denysenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szerint Oroszország kétségbeesetten igyekszik kicsikarni egy értékelhető győzelmet, ennek célpontjaként a szakértő Mariupolt vagy Kijevet tartja.

Valamilyen győzelemre szükségük van, mielőtt a végső tárgyalásokra sor kerül

– írta Facebook-posztjában Denysenko.

A feladatunk az, hogy a következő 7-10 napban helytálljunk.

Oroszország bejelentette, hogy szerdán további humanitárius folyosókat biztosít Kijevből és négy másik ukrán városból, hogy a civilek elmenekülhessenek. Az eddigi egyetlen működő folyosó az, amely Szumi városból indul, és kedden nyílt meg. Ezen keresztül körülbelül 5000 ember utazott ki buszokkal, miután Moszkva és Kijev megállapodott – ismertette Dmitro Zsivicszkij, Szumi területi kormányzója.

Ugyanakkor Zsivicszkij azt is kiemelte, hogy Szumi lakónegyedét éjszaka bombatámadás érte, az egyik bomba 22 polgári személyt ölt meg. Moszkva tagadja, hogy civilek ellen irányult volna a támadás.

Ukrajna azt is állítja, hogy kedden Mariupolnál is létesült egy evakuációs folyosó, azonban az oroszok azt az útvonalat is lőtték.

Az orosz Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője, Mihail Mizsincev a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az orosz erők moszkvai idő szerint szerdán 10 órától fegyverszünetet tartanak, hogy biztosítsák a Kijevet, Csernyihivot, Szumit, Harkivot és Mariupolt elhagyó civilek biztonságos átkelését.

A kommüniké arra nem tért ki, hogy ezek az útvonalak Oroszország, illetve Fehéroroszország felé vezetnek-e, ezt a forgatókönyvet Kijev korábban ellenezte.

A tengerparti Mariupolban a több mint egy hete tartó bombázások következtében a lakosság gyorsan kifogyott az áramból, a fűtési lehetőségből, az élelmiszerekből és az ivóvízből – jelentette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.

A helyzet Mariupolban apokaliptikus

– nyilatkozta Ewan Watson, a Vöröskereszt szóvivője.

Már fájnak a szankciók

Az Amerikai Egyesült Államok megtiltotta az orosz olaj importját, ami egy újabb jelentős lépés az orosz gazdaság megroppantását célzó intézkedések sorában. Az olajárak több mint 30 százalékkal emelkedtek azóta, hogy Oroszország, a világ második legnagyobb nyersolajexportőre, február 24-én megszállta szomszédját.

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy 2022 végéig fokozatosan leállítja az orosz kőolaj és kőolajtermékek importját. Az Európai Unió pedig olyan terveket mutatott be, amely szerint még az idén kétharmadával csökkentené kitettségét az orosz gázra.

Kína ugyanakkor továbbra is elutasítja, hogy elítélje az inváziót vagy csatlakozzon a nemzetközi szankciókhoz.

Az ausztrál hírszerzési egyik magas rangú tisztviselője szerdán úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Peking és Moszkva között aggasztó új stratégiai közeledés jelei tapasztalhatók, emiatt a nagyhatalmi konfliktus kockázata nőtt, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Moszkva inváziója a 44 millió lakosú ország ellen különösen nagy riadalmat keltett Tajvanon, amelyet Kína a saját területének tart, és korábban többször is utalt rá, hogy ha kell, akár erőszakos eszközökkel is visszaszerzi.

Az amerikai hírszerzés szerint Kínát érezhetően elbizonytalanították az ukrajnai akció során Oroszország előtt álló nehézségek és a nyugati reakciók erőssége.

Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az állami médiának nyilatkozva aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet, és maximális önmérsékletre szólította fel a részt vevő feleket.

Kérdéses a lengyel repülőgépek sorsa

Bár a nyugati országokból érkező katonai támogatás a lengyel és a román határon keresztül folyamatosan érkezik Ukrajnába, az Amerikai Egyesült Államok visszautasított egy elsőre meglepő lengyel falajánlást. Varsó MiG–29-es vadászgépeket szállítana egy németországi amerikai légi támaszpontra, hogy ezzel segítse megerősíteni az ukrán légierőt.

Az egyébként orosz gyártmányú vadászgépek kapcsán a fő visszatartó erő az, hogy a NATO területéről a kirepülő és onnan a háborús övezetbe beavatkozó harci gépek bevetése komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára a Pentagon szerint.