Még mindig nincs megfelelő gyógymód a poszt-Covid szindrómára

A koronavírus-fertőzés krónikus tüneteivel való együttélés emberek tízmillióit érinti. A kutatók számára is rejtély egyelőre, hogy mely tünetek jellemzik pontosan a poszt-Covidot, milyen hosszú ideig tart, vagy azt, hogy egyeseknél miért alakul ki, míg másoknál nem. Becslések szerint a hosszú lefolyású Covid január óta csak az Egyesült Államokban együttesen 386 milliárd dollárba került az állampolgároknak – számolt be a CNN.

Abban az esetben beszélhetünk poszt-Covid szindrómáról ha a beteg tünetei a fertőzést követő négy, vagy annál több hétig fennállnak

 – jelentette az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC). Egyes esetekben a vírusfertőzés okozta közvetlen sejtkárosodás okozhatja, míg másoknál az immunrendszer túlzott aktivitása tehető felelőssé a hosszú távú tünetegyüttes kialakulásában.

Nem tudni, hogy pontosan hányan küzdenek a koronavírus krónikus tüneteivel: az állapot korra, nemre, származásra való tekintet nélkül bárkit érinthet, illetve enyhe, vagy akár tünetmentes fertőzés után is kialakulhatnak, és rövid ideig vagy akár évekig is elhúzódhatnak.

A tünetek változatossága miatt nehéz felállítani a pontos diagnózist

Az alábbi tünetek jellemezhetik a poszt-Covid szindrómát a CDC által összeállított lista szerint: légzési nehézség, fáradtság, alvászavarok, köhögés, mellkasi és gyomorfájdalom, fejfájás, szívdobogás és egyéb szívproblémák, magas vérnyomás, ízületi és izomfájdalmak, bőr alatti tűszúrás érzése, láz, szédülés, kiütések, hasmenés, felborult menstruációs ciklus, 2-es típusú cukorbetegség, hajhullás, kiütések, homályos vagy kettős látás, valamint a szaglás vagy ízérzés elvesztése.

A poszt-Covid a mentális egészségre is kihatással lehet: a betegek sokszor megmagyarázhatatlan hangulatváltozásokról, koncentrálási nehézségekről, memóriaproblémákról, nyelvi és kognitív nehézségekről, valamint poszttraumás stressz szindrómáról számoltak be. 

Egyes tanulmányok szerint a vírus fizikai változásokat idézhet elő az agyban, és ez állhat a kognitív problémák hátterében.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tünetek változékony intenzitásúak lehetnek, és bizonyos esetekben akár olyan szélsőségesek is lehetnek, hogy teljesen lekorlátozhatja a beteg mindennapi életét. Júliustól az amerikai kormányzat a hosszú Covidot a fogyatékosságok közé sorolta be az amerikai fogyatékossági törvény értelmében.

A kutatók dolgoznak a poszt-Covid gyógyszer kifejlesztésén

A tudósok jelenleg is dolgoznak olyan gyógyszerek kifejlesztésén, amelyek sikeresek lehetnek a hosszú Covid kezelésében, valamint a diagnosztizálására alkalmas teszteken. Az Egyesült Államokban a betegség kezelésére országszerte klinikákat hoztak létre, bár a CDC szerint a háziorvosok is segíthetnek a tünetek kezelésében.

A betegjogi képviselők szerint az orvosok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a páciensek tüneteit, pszichológiai természetűnek titulálva azokat. 

A CDC azt tanácsolja az egészségügyi szakembereknek, hogy a pácienssel együttműködve segítsenek a gyógyulással kapcsolatos célok meghatározásában. Az orvosok fiziko- vagy foglalkozási terápiát, mentálhigiénés tanácsadást, logopédiai ellátást vagy akár légzőgyakorlatokat is is felajánlhatnak a betegek részére.

Egy januárban közzétett tanulmány szerint az oltás felvétele is segíthet a poszt-Covidban szenvedőknek. 

A tanulmány szerint azok, akik megkapták a védőoltást, 54 százalékkal kisebb valószínűséggel számoltak be fejfájásról, 64 százalékkal kisebb eséllyel tapasztaltak fáradtságot és 68 százalékkal kisebb eséllyel küzdöttek izomfájdalommal, az oltatlanokhoz képest.

Egyes tanulmányok szerint még az oltás utáni megfertőződés esetén is sokkal kisebb a poszt-Covid kockázata azoknál, akik teljes mértékben be vannak oltva.