Új parancsnok vezeti az orosz csapatokat, ez állhat a vezércsere hátterében

Vezércserét hajtott végre az Ukrajnában harcoló orosz seregeknél Vlagyimir Putyin az amerikai és brit hírszerzés jelentése szerint. Az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott "különleges harci műveleteinek" irányításával Alexander Dvornyikovot bízhatta meg az orosz elnök még a múlt héten, bár erről hivatalos közleményt máig nem adott ki a Kreml.

A titkosszolgálatok szerint az új parancsnok kinevezése jelzi, hogy Moszkva belátta: az Ukrajna ellen több mint 50 napja indított háború – Vlagyimir Putyin kijelentéseivel ellentétben – egyáltalán nem a tervek szerint halad. A brit védelmi minisztériumnál úgy vélik, Dvornyikov kinevezése azt jelentheti, hogy Oroszország stratégiát vált: összevonják az eddig három fronton harcoló, gyengén teljesítő orosz erőket, az Ukrajnában harcoló csapatok irányítását egy kézbe szervezik. 

Az új tábornok kinevezése nem csak azt bizonyítja, mennyire elégtelenek voltak az Ukrajna ellen indított háború előkészületei, de azt is jól jelzi, milyen erős volt az ukrán hadsereg ellenállása az invázió megindítása óta eltelt hat hétben – mondják a brit védelmi minisztérium szakértői, akik szerint Vlagyimir Putyin abban bízhat, hogy a komoly veszteségeket szenvedett, Kijev ostromának feladására kényszerült orosz hadsereg Dvornyikov vezetésével a Donyec-medencében eléri a várt sikereket.

A "szíriai mészáros" az orosz erők élén

A most hatvanéves Dvronyikovot 17 évesen állt katonának, a ranglétrát végigjárva korábban bizonyította, hogy rendelkezik a megfelelő képességekkel: 1997-1999-ben a második csecsen háborúban Groznij ostrománál, 2015-2016-ban pedig – a Bassár el-Aszad oldalán a szíriai polgárháborúba beavatkozó – orosz csapatok első szíriai parancsnokaként. Dvornyikov az óriási emberáldozatokkal járó, Aleppó, illetve Homsz környékén vívott harcok során fejlesztette stratégia készségét, volt alkalma kipróbálni az orosz hadsereg legmodernebb eszközeit, tesztelni automatizált irányítási rendszereit. Itt ragadt rá a nyugati sajtóban használt "szíriai mészáros" név is. Saját bevallása szerint "állandó tűz alatt tartotta az ostromlott városokat, éjjel és nappal, szünet nélkül",  amerikai vádak szerint szaringázt vetett be a lakosság ellen, a városok bombázásakor pedig nem tett különbséget polgári és katonai célpontok között: otthonokat és kórházakat is bombázott.

Ez idő alatt végig alkalmazta a terrorizmus eszközeit: a szír csapatokkal együttműködve kínzásoknak, rendszeres nemi erőszaknak vetette alá az ostromlott városokat, amelyeket ideggázzal támadott. A rosszak között is a legrosszabb

– nyilatkozta róla James Stavridis nyugalmazott amerikai admirális.

Dvornyikovot 2020-ban léptették elő hadseregtábornokká, és már akkor az a pletyka járta, hogy ő válthatja Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az orosz fegyveres erők élén. Megfigyelők szerint Putyin elnök most azzal bízta meg a tábornokot, hogy verje szét a Donyec-medencében állomásozó ukrán csapatokat, és foglalja el Kijevet. 

Az orosz hadsereg eddigi ukrajnai kudarcai nagyrészt a csapatok nem elég hatékony irányításából illetve kommunikációs hibákból fakadtak. Úgy tűnik, az orosz vezetés Dvornyikovban bízik, hogy megoldja ezeket a problémákat, és megnyeri a Donyec-medencéért folytatott csatát

– vélekedett Pavel Luzin orosz katonai elemző a Financial Times-nak nyilatkozva. Luzin hozzátette: Dvornyikov képes arra, hogy a hadsereg irányítását segítő legmodernebb eszközöket hatékonyan használja, a csapatok mozgását összehangolja.

A három fronton harcoló hadseregtestek központi irányításának eddigi hiánya is jól tükrözi, hogy ezt a háborút nem a hadsereg tábornokai robbantották ki, hanem az orosz titkosszolgálatok tevékenysége vezetett idáig – állítja a londoni Royal United States Institute szakértője. Az NBC-nek nyilatkozó Mark Gaelotti szerint 

Putyin elnök és az ex-KGB-s szövetségesei eddig kézi vezérléssel irányították a folyamatokat, de mostanra belátták, hogy ez rossz stratégia volt, így hát engedik az orosz hadsereg parancsnokait, hogy csinálják, amire kiképezték őket.     

A Donyec-medencében dőlhet el a háború

Az Ukrajna ellen indított háború elmúlt másfél hónapja során az orosz hadsereg három fronton harcolt párhuzamosan, a hadtestek parancsnokai önálló, egymástól független, sokszor egymással versengő döntéseket hoztak. Megfigyelők szerint a frontok közötti koordináció hiánya lehetett az egyik fő oka a hadműveletek eddigi sikertelenségének. Ez változhat most az elemzők szerint, hogy az orosz hadsereg egyik legrutinosabb parancsnokát nevezték ki az élre. Ennek első jele lehet, hogy Oroszország a héten először az ukrajnai infrastruktúra és katonai létesítmények összehangolt bombázásába kezdett, moszkvai híradások szerint több ukrajnai légvédelmi rendszert megsemmisítettek.

Az orosz hadsereg 18 magas rangú parancsnokát veszítette el és több mint 30 zászlóaljnyi taktikai csapata vált harcképtelenné a háború kirobbanása óta. Az Ukrajna északi határa mentén nyitott frontról az oroszok kénytelenek voltak teljesen kivonulni, és az ukrán főváros ostromát feladni. Nyugati szakértők szerint Moszkva legújabb célja, hogy idővel megháromszorozza a Donyec-medencébe vezényelt katonák számát, összesen mintegy hetvenezer embert vezéreljen a térségbe, azaz hosszú háborúra rendezkedik be Kelet-Ukrajnában. 

Dvornyikov tábornok jól ismeri a Donyecki és Luhanszki területeket, Oroszország déli katonai körzetét irányította 2016 óta, így kapcsolatban volt a szakadárokkal is, akik a Krím 2014-es annektálása óta harcolnak a térségben. A várakozások szerint kinevezésével csak fokozódhatnak a Mariupol ostroma során már tapasztalt, ukrán polgári lakosság elleni támadások, az ország kritikus infrastruktúrájának rombolása.  A Szíriában alkalmazott, légi erőfölényre épülő stratégiája azonban nem feltétlenül működhet Ukrajnában. Ugyanis míg a szír lázadók harci repülőkkel sem rendelkeztek, az ukrán légierő eddig megállta a helyét a modernebb orosz gépekkel szemben is. Az orosz-ukrán háború második szakasza elsősorban a földön dőlhet, és a világháború óta látott legnagyobb tankcsatába torkollhat.

Dvornyikov feladata elsősorban nem is a Donyec-medence területének biztosítása, mintsem a térséget védő, több mint negyvenezer fős ukrán hadsereg teljes szétverése lehet. Ennek egy lehetséges módja a térség körbezárása, és az ott rekedtek állandó tűz alatt tartása lehet; ha elvágják az ukrán hadsereg utánpótlásait, idővel, ahogy ez Mariupolban is történt, feladhatják a küzdelmet.