Mit tesz Putyin, ha tovább bővül a NATO?

Amióta Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy északi szomszédai, Finnország és Svédország is felvételüket kérik a NATO-ba. Finnország ezt azóta meg is tette. Azonban könnyen lehet, hogy mindez ellenük is támadásra sarkallhatja Moszkvát. Igaz, az ukrán háborúval kapcsolatos hírek alapján az orosz haderő lehet, hogy erre nem lenne alkalmas, különösen, ha az ukrán háború köti le a csapatok jelentős részét.

Az eszközök területén természetesen a két északi ország lakosságának közel tízszeresével rendelkező Oroszország javára brutális mértékű a számbeli fölény a Global firepower adatai alapján, érdemes megjegyezni, hogy 

az oroszokkal története során számos háborút vívó Finnország a semlegesség fenntartása mellett sem hagyta figyelmen kívül egy esetleges háború lehetőségét.

Most, hogy komolyan felmerült a NATO-csatlakozás lehetősége ezen északi országok részéről, Moszkva természetesen egyre keményebb hangnemet üt meg annak érdekében, hogy eltántorítsa Helsinkit és Stockholmot a döntéstől. Az Oroszországgal több mint 1300 kilométeres szakaszon határos Finnország azonban a második világháború elején, 1939–40-ben vívott téli háború óta igyekszik készen állni egy esetleges konfliktusra, így minden épülethez bizonyos méret fölött kötelező óvóhelyeket építeni, valamint továbbra is érvényben van a sorkatonaság, 900 ezres tartalékos állományt biztosítva a hadsereg részére – derül ki a Financial Times összefoglalójából.

A finn védelmi tervek azonban nem csupán háború esetére nyújtanak menedéket, és a készültség keretében jelentős tartalékokkal rendelkeznek alapvető élelmiszerekből, mint például búzából és zabból, de benzinből és dízelből is komoly készleteket halmoztak fel. Az ország hadereje igyekszik a legmodernebb fegyvereket, mint például az F35-ös vadászgépeket is beszerezni.

Svédország a hidegháború ideje alatt ugyan rendkívüli összegeket költött a haderejére, sőt saját hadiipara is van, a hidegháborút követően, úgy tűnt, tud hasznosabb helyet is találni a korábban a hadseregre áldozott forrásoknak. Mindez azonban Moszkva 2014-es, a Krím félszigetet elfoglaló lépését követően megfordult, noha még mindig messze van az ország által a hidegháború során vállalt áldozatoktól. Azonban a svéd hadsereg sem lebecsülendő, többek között Patriot légvédelmi rendszerekkel is rendelkezik az ország – olvasható a Bloombergen. 

A NATO elvárását a GDP 2 százalékának haderőre költésével kapcsolatban azonban jelenleg Svédország nem teljesíti.

Figyelembe véve a finn légierő rendkívül modern vadászgépeit és a svéd légvédelmet, párhuzamosan azzal, hogy az orosz légierő az Ukrajnával szemben vívott háborúban sem tudta megszerezni a légtér feletti uralmat, egy esetleges orosz támadás Moszkva számára is kockázatos lenne, különösen, hogy az orosz szárazföldi csapatok sem teljesítettek eddig megfelelően a háború során. A nagy kiterjedésű, ám ritkán lakott, helyiek által jobban ismert országok elleni támadás még akkor sem biztos, hogy sikerrel járna, ha az orosz hadsereg jelentős része nem lenne Ukrajnában lekötve.

Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben Oroszország nem elsősorban katonai lépésekkel igyekszik nyomást gyakorolni a csatlakozást fontolgató északi országokra, így Finnországot például az áramexport leállításával próbálja jobb belátásra bírni. Noha a NATO tárt karokkal várja az északi országok csatlakozását, mivel minden tagállam jóváhagyására szükség van a bővítés érdekében, ez mégsem teljesen biztos, hiszen Törökországnak vannak aggályai ezzel kapcsolatban.