Zero waste: mi ez, és hogyan végezzük, és ez miért jó nekünk?

Hazánkban a rendszerváltás óta őrületes tempóban növekszik az egy főre jutó hulladék mennyisége. Átalakult a gazdaság, megváltoztak a fogyasztási szokások, egyre több haszontalan dolgot vásárolunk, melyek hamar hulladékként végzik. 

Persze nem csak Magyarországon, így van ezzel egész Európa. 

A helyzet kezelésére évtizedek óta törekszik az Európai Unió, ami az utóbbi években új hulladékkezelési hierarchiát eredményezett, mely elsősorban a megelőzésre, az újbóli felhasználásra, az újrahasznosításra, illetve arra a hulladékégetésre fókuszál, amivel elektromos energiát lehet nyerni, ahelyett, hogy a levegőt szennyezné. 

A hulladék mennyisége Európában: mennyi szemetet termelünk?

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió egy átlagos fogyasztója évente 4,8 tonna szemetet termel. Európában a legtöbb hulladék a tehetősebb, illetve a turizmusra épülő országokban keletkezik, így például Dániában, Németországban, Máltán és Cipruson. Ráadásul a kelet- és dél-európai országokban még mindig nagyon elterjedt a hulladéklerakás, Máltán, Cipruson vagy Görögországban a kommunális hulladék több mint 80%-a végzi hulladéklerakóban, újrahasznosítás nélkül, a környezetet szennyezve. Ilyen kommunális hulladék az összes szilárd hulladék, ami a fogyasztási szokásainkból marad hátra, de az építési törmelékek, a folyékony hulladékok és még a biohulladékok is ide tartoznak. 

Hulladékcsökkentés Magyarországon: keveset termelünk, de van még mit tenni

Magyarországon évente 4-5 tonna szilárd és 20 millió tonna folyékony hulladék keletkezik, egy főre nagyjából 380 kilogramm kommunális hulladék jut egy évben. Ezzel Magyarország a kevés hulladékot termelő uniós országok közé tartozik. S bár az utóbbi években hazánkban az összes hulladék több mint 60%-át újrahasznosítják, még így is 49 kilogramm veszélyes hulladékot termelünk személyenként. Magyarországon egy év alatt mintegy 2,5 millió tonna háztartási hulladékot szállítanak el, ebből az éves hulladék mennyiségből csaknem félmillió tonna szemetet szelektíven gyűjtött a lakosság a ksh hulladék statisztikája szerint. A képződő szilárd hulladék nagy része nem a szolgáltatóktól, a nagyobb intézményektől vagy áruházaktól, hanem a háztartásokból származik, ami a mi, egyéni felelősségünk. Rajtunk múlik, hogy a zöld utat, a tudatos fogyasztást, a fenntarthatóságot, a hulladékmentességet választjuk-e.

A környezetvédelmi felelősségvállalásban persze óriási szerep jutott a vállalatoknak is. A 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszerüzleteknek az idei évtől kötelező a termékeket felajánlaniuk az Élelmiszermentő Központ részére legalább 48 órával a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt, de egyre több nagyvállalat áll ki a hulladékcsökkentés fontossága mellett kötelezettség nélkül is. A Fővárosi Állat- és Növénykertet még díjra is jelölték hulladékcsökkentő programjáért a 2020-as Európai Hulladékcsökkentési Héten, de hosszan lehetne sorolni azokat a nagyvállalatokat, amelyek számára fontos a környezet védelme.

Körkörös közösségek, avagy erő az együttműködésben

A 2009-ben indított Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) nevet viselő kampány azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet a hulladékmegelőzésre, a tudatos hulladékgazdálkodásra, a keletkező szemétmennyiség csökkentésének fontosságára és az újrahasznosítás lehetőségeire. Ez Európa legnagyobb kampánya ezen a területen, a kezdeményezéshez Magyarország 2012-ben csatlakozott. Minden évben megrendezik az Európai Hulladékcsökkentési Hetet, legutóbb 2021 novemberében került rá sor, amikor a program kiemelt témája a „körkörös közösségek” volt. 

A tematika felhívta a figyelmet a közösségekben, az együttműködésben rejlő erőre, melyek hatással vannak a fogyasztási szokások megváltoztatására.

Jelenleg az országok még mindig lineáris gazdaság szerint élnek a körkörös helyett, pedig az utóbbi jóval hatékonyabb. Az egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát meg lehet hosszabbítani azzal, hogy újra felhasználjuk őket, ha pedig már nincs rá szükségünk, újrahasznosíthatjuk a keletkezett hulladékot, hogy az alapanyagok más formában éljenek tovább. Erőforrásaink egyre szűkösebbek, ezért a körkörös gazdaság elérésére kell törekedni, a nyersanyagok hatékonyabb és újbóli felhasználására, különös tekintettel az elektronikai hulladékra, a műanyagokra, valamint a textil- és építőiparból keletkező szemétre. 

A pazarlás elkerülése profitnövekedést is hozhat

A körkörös gazdaság elérése hazánkban is egyre nagyobb teret kap. 2018-ban megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform. Felmérésükből kiderült, még sok a tennivaló, tudásmegosztásra, innovációra, a jó példák bemutatására van szükség, hogy a vállalatok megértsék, a megfelelő anyagkörforgás biztosításával elkerülhető a pazarlás, ami profitnövekedést is hoz magával a fel nem használt víz, energia és nyersanyag megtakarításával.

Magyarország arra törekszik, hogy a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modelljévé váljon az Európai Unióban. 

Figyelembe véve a termékek életciklusát hazánk azt szeretné elérni, hogy ne termeljen olyan hulladékot, ami ne hasznosulna újra valamilyen formában. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv része, hogy amíg 2018-ban a települési hulladék mintegy 37 százaléka került újrafelhasználásra, addig ez az érték 2025-re elérje az 55 százalékot. Hazánk az Európai Unió szerint azon 14 ország között szerepel, ahol változtatásokat kell végrehajtani ehhez, mert a jelenlegi hulladékgazdálkodás még nem megfelelő.

Ha mi már hozzájárultunk ahhoz, hogy kevesebb szemetet termeljünk, ha túl vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésen és igyekszünk hulladékmentes életet élni, megtehetjük, hogy mások figyelmét is felhívjuk a hulladékcsökkentés fontosságára. Jó lehetőséget biztosít erre az Európai Hulladékcsökkentési Hét, melyet idén 2022-ben november 19-27 között rendeznek meg. A kampányban résztvevő cégek, intézmények és civil szervezetek a hulladékcsökkentési tudatosság növelésére szerveznek akciókat, melyhez magánszemélyként akár egyedül is, vagy a munkahelyünkkel, baráti társaságunkkal közösen mi is csatlakozhatunk. A kevesebb hulladék nemcsak a Földnek tesz jót, a mi közvetlen környezetünknek és még a pénztárcánknak is. Ezzel a zero waste mozgalom követői vannak a leginkább tisztában.

Mi a zero waste?

Ha magyarul akarjuk lefordítani, a kifejezés annyit tesz: nulla hulladék. A zero waste mozgalom magasztos célja a Föld megmentése. Az ipari forradalom óta elképesztő mennyiségű szemetet termel a lakosság, ami egyre zavaróbbá vált. A tetemes mennyiségű hulladék égetése nem bizonyult jó megoldásnak a szemét felszámolása céljából, hiszen rendkívül szennyezi a levegőt. A hulladékudvarok, a szelektív gyűjtők megjelenése egy újabb lépés volt a környezetvédelem felé. A szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon a 90-es évek elején kísérleti jelleggel kezdődött el Budapesten, és kellett hozzá még jó 10-15 év, mire az egész országban elterjedt, hogy a többi háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjtsük a papírt, a műanyagot, a fémet és az üveget.

Műanyag újrahasznosítás Magyarországon

Magyarországon is életbe lépett 2021 júliusától a műanyagtilalom, ennek köszönhetően még nagyobb javulás várható a következő években a hulladékcsökkentés terén. A hagyományos műanyag zacskók helyét felváltották a „lebomló” műanyag zacskók, melyek újrahasznosíthatóak, a műanyag evőeszközök és szívószálak helyére fából készültek kerültek. Igaz, sokan beraktároztak, amíg lehetett, így még mindig találkozhatunk az eldobható műanyagokkal az éttermekben, üzletekben. 2023-ban a tervek szerint életbe lép a visszaváltási díjas rendszer is, amit az egyszer használatos palackokra, vezetnének be, a visszaváltott italospalackokat pedig akár újra is lehetne tölteni a boltokban. 

Ezeket a lépéseket üdvözlik a zero waste elmélet követői, akik számára kiemelten fontos a hulladékcsökkentés. A zero waste életmód egyre népszerűbb Magyarországon is, van, aki pusztán divatból csatlakozott a szemlélethez, de a többséget a tudatosság és a környezetvédelem vezeti. 

Mit csinál, aki zero waste módszer szerint él?

A zero waste életmód követői szemétmentes háztartás kialakítására törekszenek. Nem selejtezik le azonnal elromlott eszközeiket és vesznek helyette másikat, hanem megjavíttatják azt, vagy eleve használtat vásárolnak. Ha valamit elhasználnak és már nincs funkciója, megnézik, hogyan használhatják fel újra, másik formában. A zero waste követői olyan termékeket keresnek, melyek újrahasznosított anyagból készülnek, legyen az akár egy újrahasznosított poliészterből készült kabát, akár egy olyan tusfürdő, melyet újrafelhasznált csomagolásban értékesítenek, és előszeretettel vásárolnak a hagyományos üzletek helyett csomagolásmentes boltban, melyből egyre több van Magyarországon is. 

Zero waste tippek

Ha úgy döntünk, a környezetvédelem és a zero waste útjára lépünk, érdemes csatlakozni zero waste Facebook csoportokhoz, ahol hasznos tippeket kapunk, de mi is írunk néhányat, melyek választ adnak arra a kérdésre, hogy mégis hogyan csökkenthetjük a háztartási hulladékot?

1. Szelektáljunk! Hazánkban is évek óta elérhetőek a szelektív hulladékgyűjtők, ahol külön válogatva dobhatjuk ki a papír- és műanyaghulladékot, de gondolkodjunk még tovább! A használt étolajat se dobjuk ki vagy öntsük a lefolyóba, adjuk le inkább egy benzinkúton vagy vigyük el azt egy közeli hulladékudvarba.
2. Nézzük meg, melyik az az eszköz a környezetünkben, amit lecserélhetünk környezetbarát termékre. Sokan a műanyag sörtéjű fogkeféjüket bambuszra cserélik, vagy a műanyag szappantartó helyett fából készültet vásárolnak.
3. Amikor csak lehet, hanyagoljuk a műanyagot. Ahelyett, hogy az üzletekben minden vásárlás alkalmával műanyag zacskót kérnénk a pénztárnál, hordjunk magunkkal egy vászontáskát, amibe ilyenkor pakolhatunk. 
4. PET palackos ásványvizek vásárlása helyett legyen nálunk mindig egy kulacs, melyet otthon csapvízzel töltöttünk fel.
5. Szívószál. Nem muszáj szívószálat kérni a gyorsétteremben, meg lehet inni az üdítőt anélkül is. 
6. Ha egy kifőzdében vásároljuk meg az ebédünket, vigyük el a saját ételhordónkat, így nem kapunk minden alkalommal újabb műanyag vagy habszivacs dobozokat, amiket utána úgyis csak eldobnánk.
7. Ismerkedjünk meg a zero waste boltokkal, melyeket már minden nagyobb településen találni. Ide akár elvihetjük a mosószeres flakonunkat is és újratöltethetjük azt, ahelyett, hogy új flakonos mosószert vennénk. A folyékony szappan helyett is visszaállhatunk a régi, kézi szappanokra, melyeket papír csomagolásban árulnak. Ha nincs zero waste bolt a közelünkben, a neten különböző zero waste webshopokat is találunk, ahonnan rendelhetünk.
8. Egy zero waste konyhában nincs felesleges biohulladék. A zöldség, gyümölcs felesleges héja tökéletes lesz a komposztba. Ha nincs kertünk, keressünk egy közösségi kertet, ahol leadhatjuk a szerves hulladékot, nagyon fognak neki örülni. Érdemes jobban odafigyelni erre, ugyanis a háztartási hulladék 35-47 százalékát a biohulladék teszi ki.
9. Minden városban van már second-hand üzlet, ahol használt, de még jó minőségű ruhákat árulnak. Ezek ráadásul jóval egyedibbek is, mint a fast fashion boltokban kínált termékek, melyek egy év alatt úgyis kimennek a divatból.
10. A legfontosabb tipp: mielőtt megvennénk valamit, gondoljuk át: valóban szükségünk van-e rá? Legyen az akár egy újabb „hasznos tárgy” az otthonunkba, akár egy új ruhadarab. A minimalizmus értékesebb, mint hinnénk.

Nem kell azonnal megváltani a világot, a 100 százalékig szemétmentes háztartás elérése nem megy egyik napról a másikra, de egy kis odafigyeléssel a zero waste lépésről-lépésre megvalósítható. Ez a kulcs a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a társadalmi fejlődés felé.