Az aszály előrejelzésére dolgoztak ki eljárást a Szegedi Tudományegyetem kutatói

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható.

Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő – műholdas távérzékelésen alapuló – vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.

A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom nagy területen legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Korábban ezek csak nagyon alacsony – több kilométeres – felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiség 100x100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.

A növényzet megfigyelése a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal.

Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet.

A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását.

A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány.

Ez az adat kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét.

Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének – a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető – szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is.