Az orosz rakétatámadások miatt drágult a búza

A chicagói árutőzsdén a búza határidős árfolyama több mint 2 százalékkal emelkedett hétfőn, miután az orosz rakétatámadások aggodalmat keltettek az ukrán szállításokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy megállapodás született a két ország között – írja a Reuters.

A kukorica ára 1,2 százalékkal, a szójababé pedig 0,2 százalékkal emelkedett a támadást követően. Tobin Gorey, a Commonwealth Bank of Australia mezőgazdasági stratégiai igazgatója szerint az Odessza kikötője elleni orosz rakétatámadás gúnyt űz az orosz–ukrán gabonaszállítási egyezményből.

Szombaton két rakéta rongálta meg az odesszai kikötőt, míg további kettőt a légvédelmi erők lelőttek. Az ukrán külügyminisztérium felszólította az ENSZ-t és Törökországot (a pénteki megállapodás közvetítőit), hogy biztosítsák: Oroszország teljesítse vállalásait, és tegye lehetővé a szabad átkelést a kereskedelmi útvonalon. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök barbárságnak minősítette a támadást, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban vasárnap, kairói látogatása alkalmával biztosította Egyiptomot, hogy az orosz gabonaexportőrök eleget tesznek kötelezettségeiknek. 

Egyiptom a világ egyik vezető búzaimportőre, az ország tavalyi importjának mintegy 80 százaléka Oroszországból és Ukrajnából származott. 

Az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió felborította a szállítást, és felgyorsította a nyersanyagárak globális emelkedését, ami pénzügyi sokkot okozott Egyiptomnak.

Az európai kereskedők pénteken közölték, hogy Kína nagy mennyiségben vásárol ausztrál és francia búzát ezen a héten annak a jeleként, hogy az ázsiai ország kihasználja az árak közelmúltbeli zuhanását, hogy kielégítse a szükségleteit.

A Brazíliából származó szójabab exportja 2023-ban várhatóan eléri a 91,5 millió tonnát, szemben a 2022-re becsült 77,2 millióval, mivel a világ legnagyobb beszállítója óriási mennyiségű termés beültetésére készül.

Oroszország és Ukrajna a világ fő búzaszállítója. A háború miatt az élelmiszerárak az egekbe szöktek. A globális élelmiszerválság a Világélelmezési program adatai szerint mintegy 47 millió embert taszított éhínségbe.