A hideg tél zúzhatja szét az európai egységet

Fél évvel az Ukrajnával szembeni orosz agresszió kezdete után a nyugati országok még mindig őrzik a Moszkvát elítélő egységüket, és továbbra is mindenben kiállnak Kijev mellett, ám a CNN írása szerint az idei tél vízválasztó lehet. Ekkor szembesülnek ugyanis igazán az orosz gázszállítások hiányával az európai országok, különösen a lakosság, miközben nem látni a háború végét.

Az Európai Unió már most is igyekszik az energiával takarékoskodni, és könnyen lehet, hogy a kontinens országainak télen még drasztikusabb intézkedésekre kell felkészülnie. Noha az uniós gáztárolók az iparági szervezet, a GIE adatai szerint közel 77 százalékig már megteltek, annak ellenére, hogy az orosz szállítások már most is a békeidőkben szokásos töredékét teszik ki, a gázcsapok elzárásával Moszkva még tovább tudja fokozni a nyomást. 

Robert Habeck német gazdasági miniszter a Reuters szerint hétfőn arról beszélt, hogy bár úgy tűnik, drasztikus fogyasztáscsökkentés nélkül túljuthat Németország a mostani télen, arra fel kell készülni, hogy Putyin tovább csökkenti a gázszállításokat.

A kontinens több országában vezettek be különböző korlátozásokat az energiafelhasználással kapcsolatban, emellett a magas gáz- és áramárak miatt az ipari fogyasztás is visszaeshetett, ám a spórolást nehezíti az aszály miatt kieső vízenergia, a túlzott hőség és a karbantartás miatt hiányzó francia atomenergia is. Nem csoda, hogy hétfőn ismét közel 15 százalékot emelkedett az európai nagykereskedelmi gázár.

Ukrajnának így továbbra is küzdenie kell azért, hogy a Nyugat támogatását megőrizze, különösen a háború miatt növekvő költségekkel szembesülve – mondta a Chatham House vezető tanácsadója, Keir Giles, aki hozzátette: 

Ráadásul nem csupán a gázszállítások, de az olajimport területén is kulcsfontosságú szerepet játszik Oroszország Európa életében. Az unió tavaly naponta 2,2 millió hordónyit importált az orosz olajból.

Egy európai diplomata elmondta, hogy bár nagyon nehéz lesz az orosz források levágása, az uniónak ki kell tartania az ígéretei mellett. Ugyanakkor Giles arra mutat rá, hogy több, a távolság miatt védett nyugat-európai politikus még mindig nem fogta fel, hogy mekkora sebezhetőséget jelent az orosz energiára támaszkodó korábbi politika, míg többen még mindig az oroszokkal folytatott normális viszony visszatérésében reménykednek.

Más tisztviselők attól tartanak, hogy az ukránoknak küldött fegyverek bár rövid távon segítenek, a hosszú távú problémát az jelenti, hogy nem látni a konfliktus végét. Egy NATO-tisztviselő szerint 

Azonban az idő előrehaladtával egyre nagyobb problémát jelenthet a konfliktus gazdasági és katonai költségeinek növekedése, illetve a frontvonalak megmerevedése, ami a támogatás csökkenésével járhat.

Bár ez nem feltétlenül jelenti a támogatás visszavonását, arra lehet számítani, hogy változnak azok a paraméterek, amelyek elérésével elégedettek lennének a nyugati országok. Németország és Franciaország nyilvánosan is arról beszélt, hogy léteznie kell a párbeszédnek Moszkva és a nyugati országok között. Egy európai diplomata szerint az is kérdés, hogy mindenki ugyanazt várja-e a konfliktus végétől. Az-e a cél, hogy a háború előtti határokat állítsák vissza, vagy még a Krím félsziget meghódítása előttieket? Lehet-e a konfliktus után üzletelni Putyinnal? Ezek azok a távlati kérdések, amelyeket fel kellene tennünk, de nem tesszük fel.

A lakosság egyre erősebben érzi a megélhetési költségek növekedését, miközben az ukrán menekülteket is el kell látni, ami megnehezítheti a háborús erőfeszítések támogatását a politikusok számára. Ezért több hivatalnok attól tart, hogy a vezetők úgy döntenek, érdemes inkább békét kötni, akár az ukrán célok – az oroszok visszavonulása a háború előtti határok mögé – feláldozása árán is.

Amennyiben a közvélemény úgy látja, hogy Kijevnek nincs esélye, az tovább nehezítheti a támogatás fenntartását, ráadásul a jövőbeli politikai változásai is erodálhatják az Ukrajnát segítő erőfeszítéseket. Olaszországban és az Egyesült Államokban választások jönnek, míg Nagy-Britanniában hamarosan kiderül, hogy ki követi Boris Johnsont a miniszterelnöki székben.

Bár sokan szeretnék látni, hogy Ukrajna megálljt parancsol Putyinnak, az elkötelezettség valódi próbája eddig még nem érkezett el. A igazság az, hogy több ország számára, különösen, ha nem határosak Oroszországgal, Moszkva nem tűnik egzisztenciális fenyegetésnek.