BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína folytatja a hadgyakorlatokat a Kelet-kínai-tengeren, Japán az erőteljesebb fegyverkezést fontolgatja

Kína folytatja a tengeri hadgyakorlatait. A Kelet-kínai-tenger meghatározott részére augusztus 22-én nem hajózhatnak be a katonaságon kívül más hajók. A gyakorlatban éles fegyvereket fognak bevetni. Japán egyre inkább fenyegetve érzi magát a kínai és az észak-koreai provokációk miatt, így ezer kilométeres hatótávú rakéták telepítését tervezi az egyik déli szigetéhez.

Újabb hadgyakorlatot jelentett be Kína

 – írta meg a RIA Novosti. A Kelet-kínai-tengeren éles fegyverekkel fognak gyakorlatozni augusztus 22-én. A kínai tengerbiztonsági hivatal közölte, hogy az esemény Csecsiang tartomány keleti részének közelében lesz. A hatóság elmondta, hogy a gyakorlat időtartama alatt tilos más hajók áthaladása a zónában. Egyéb részleteket nem közöltek.

Warships,On,The,Background,Of,The,Flag,Of,China.,Prc's
Fotó: Shutterstock

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg folyamatosan gyakorlatozik a Kelet-kínai-tengeren, különösen a Tajvanhoz közeli vizeken és légtérben, amióta a hónap elején Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke látogatást tett a szigeten. Pelosi delegációja augusztus 2-án érkezett Tajpejbe, majd augusztus 14-én Ed Markey szenátor is vezetett egy szigetlátogatást.

Az USA tovább feszíti a húrt: hivatalos kereskedelmi tárgyalásokba kezd Tajvannal

Még le sem csillapodott a feszültség, amelyet Nancy Pelosi amerikai házelnök látogatása okozott Tajvanon, az Egyesült Államok ismét hergeli Kínát. Az USA egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait a szigettel, miközben folyamatosan azt hangoztatja, hogy továbbra is az egy Kína elvét tartja irányadónak.

Pelosi az ázsiai körútján Japánba is elutazott, ahol Kisida Fumio miniszterelnökkel arra szólították fel Kínát, hogy haladéktalanul fejezze be a Tajvan körüli hadgyakorlatot és rakétázást.

Kínai Népköztársaság központi kormánya és Tajvan között a hivatalos kapcsolatok 1949-ben szakadtak meg, miután a Kínai Kommunista Párttal vívott polgárháborúban vereséget szenvedett a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang. Ezt követően költöztek Tajvanra. Az 1980-as évek végén újraindult az üzleti és informális kapcsolat a sziget, valamint a szárazföldi Kína között. Az 190-es évek elején a kapcsolatok tovább javultak, bár hivatalos kormányzati kapcsolatfelvételre nem került sor, a Tajvani-szoroson átívelő kereskedelmet egy erre létrehozott alapítványon keresztül bonyolították.

Nancy Pelosi Tajvan mellett Dél-Koreába is látogatást tett, ahol találkozott Kim Dzsinpjo dél-koreai házelnökkel, illetve meglátogatta a két Korea határán fekvő demilitarizált övezetet. Észak-Korea provokációnak nyilvánította Pelosi látogatását.

Észak-Korea a jelenlegi feszült világpolitikai helyzetben egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatait Oroszországgal. Kim Dzsongun észak-koreai vezető szerint az Oroszországgal való stratégiai együttműködésük magasabb szintre lépett az ellenséges erők katonai fenyegetésének és provokációinak elhárítása közepette. Azt nem fejtette ki, hogy pontosan kik az említett ellenséges erők, de általában az észak-koreai kommunikáció az Egyesült Államokra és szövetségeseire használja ezt a kifejezést. Emellett általában Japán is ellenséges entitás Phenjan szemében.

Észak-Korea néhány hónappal ezelőtt több ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtott a Japán-tenger irányába. Ezeket Japán és Dél-Korea is provokációnak minősítette, és Kisi Nobuo japán védelmi miniszter akkor közölte, hogy országa nem tűrii az ehhez hasonló fenyegető műveleteket.

Japán felkészül a legrosszabbra

A japán Yomiuri című újság arról írt, hogy Japán nagy hatótávolságú cirkálórakéták telepítést fontolgatja a déli Nansei-szigetek köré – erről a Reuters írt. A lépés elrettentésként szolgálna Kína és Észak-Korea számára. A két ország az elmúlt hónapokban több hadgyakorlatot és rakétakísérletet is végrehajtott a Japánhoz közeli vizeken, Tokió pedig fenyegetve érzi a biztonságát.

Hoboken,,Nj,May,23:,The,Japanese,Warship,Js,Shirane,(japan)
Fotó: Shutterstock

A hírek szerint a távol-keleti szigetország nem új fegyvereket vásárol, hanem a már meglévő, 100 kilométeres hatótávú rakétáit fejleszti tovább. A Yomiuri kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy 

a fegyverek hatótávját ezer kilométeresre növelnék.

 Ezzel Japán képes lenne a határain belülről elérni Észak-Korea és Kína partmenti területeit.

Japán háborútagadó politikáját eddig úgy értelmezték, hogy a haderejét kizárólag önvédelemre használhatja. Ezzel szemben az elmúlt hónapokban jelentősen növelték a katonai kiadásaikat és az ország stratégiája is egy fokkal agresszívabbnak, elrettentőbbnek látszik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.